élet életed filmje odafigyelés Pónya Papp Andrea szabadidő Nyugalom
A mondás szerint "Élj úgy, hogy ha lepereg előtted életed filmje, ne tudd eldönteni, hogy kaland- vagy pornófilmet láttál!" Jól hangzik, nem igaz? Mégis azt hiszem, hogy az emberek túlnyomó többsége nem e kategóriák valamelyikét fogja az utolsó perceiben lepergetni.

A fogyasztói társadalom hétköznapi hőseként esélyesebb, hogy életed filmje egy középkategóriás dokumentumfilm lesz, amely egy végtelen bevásárlóközpontban játszódik. Csak tolod magad előtt a kocsit. És az élményeket - amelyek végül meghatároznak majd téged - snittenként emeled le a polcokról. A családi élmények soron bepakolsz néhány ünnepet, esküvőt, keresztelőt, temetést. Azután eltéblábolsz a szerelmek és barátságok polcai között - talán még mindig az igazit keresve. Majd ráfordulsz a munkahelyek sorra, és gyorsan tovább is állsz... A franc fogja ezzel tölteni még az utolsó pillanatait is! Végül ott állsz a szabadidő, szórakozás részen és elámulsz, hogy csak egyetlen polc az egész.

Eljátszottam ezzel a gondolattal. Néztem a megpakolt bevásárlókocsim. Benne mindenem. Na, ezen a filmen tuti bealudna a közönség. Főleg az utolsó rész lehet kiábrándító, ahol szabadidőmben egy meleg plédbe burkolózva olvasok, filmezek. Gyomlálok a kertben. Néhány gyertya társaságában üldögélek, és merengek a világ nagy dolgain.

"És a főhős arcán béke és nyugalom."

Forrás: iStockphoto/Ridofranz

A "Valósítsd meg önmagad!" univerzumában, ahol életmód tanácsadók és önjelölt guruk egymondatos bölcsességei elszabadult aszteroidaként csapódnak napi szinten az arcodba, nem menő kimondani azt, hogy az életed teljesen átlagos. Azt meg pláne nem, hogy te ettől nem érzed rosszul magad. Nem akarsz Bear Grylls-ként ébredni reggelente egy általad elejtett és kibelezett szarvas bőrében valami kietlen hegytetőn, és nem cserélnél Rocco Staffierivel sem.

Mi van akkor, ha az álmaid nem lépnek ki a házad kapuján? Ha tökéletesen kikapcsol és boldoggá tesz egy kényelmes fotel a könyvespolc mellett, vagy az, hogy a kertedben a gaz sosem adja fel, és gyomlálhatsz? Hogy néhány jó baráttal borozni és sztorizni a teraszon többet jelent neked, mint egy vacsora az indiai maharadzsával. Tudom, hogy a világ lemondóan legyint ezekre. Ilyenekkel nem lehet villogni és zsákszámra gyűjteni a lájkokat.

Mégis, ez az élet az, amit szeretünk. Sokunk élete.

Forrás: iStockphoto/Halfpoint

Ezért üzenném az összes tök uncsi nőnek és férfinak odakint, hogy teljesen okék vagytok! Akkor is, ha nem lett belőletek párizsi tetőtéri garzonokban verselő bohém költő vagy mélytengeri búvár az Antillákon! Mert az élet értelmét nem csak nagy kalandokban lehet megtalálni. Az élet értelme ott van az elcsendesült odafigyelésben is. Az idő végtelen múlásában, a virágban, amit tavaly elültettél, és idén már ki is virágzott. A naplementében, a gyomban, a borban.

És kedves nagy kalandorok, világutazó életművészek, akik jól lesajnáltok minket, uncsi átlagembereket! Most elkezdhetnénk egymásra kontrázni, hogy én meg lesajnállak titeket, mert sosem fogjátok megélni azt a csodát, amikor az idő monoton múlásában meghallod a világmindenség ritmusát.

De szerintem se titeket, se minket nem kell sajnálni. Mindenki máshogy lett kalibrálva: más rezgéseket érzékel lelkünk műszere, és ezek a más-más rezgések vezetnek el minket ahhoz, amit úgy hívnak: boldogság. Hát nem tök jó, hogy ti is és mi is boldogok lehetünk?

Nyitókép: iStockphoto

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.