Örökké szeretni foglak!

Égési sebekkel éled az életed. Igaz, nem látszanak, mivel a hegek a bensődben vannak. Az ezeket okozó tüzek egykor kellemesen melegítettek, és fényüknél gyönyörűnek tűnt a világ.

"Örökké szeretlek" - mondta, és te hittél neki. Soha, egy percig sem gondoltad, hogy ez valaha is másképp lehet. Aztán múltak az évek, és a hétköznapok farkaséhes ragadozókként zabálták fel a szerelmét. Te azonban még ekkor is bíztál benne. Mert az örökké az egy teljes életet jelent.

Majd egyszer csak kimondta: "Már nem szeretlek." Te pedig csak legyintettél: az nem lehet. Hisz ha te lobogsz, hogyhogy ő nem? "Gyújtsuk meg újra a tüzet!" - mondtad, de ő nem engedte.

Forrás: Shutterstock

Pedig az édes terhet, a hatalmas, lobogó fáklyát, melyet cipeltél, egy szélvihar sem fújta volna el. Bőven elég lett volna mindkettőtöknek, hogy továbbra is megvilágítsa az utatokat. Talán ez volt az oka kétkedésednek: a láng fényének túlzott intenzitása olyannyira elvakított, hogy őt már nem is láttad. A saját érzéseidet vetítetted ki rá, hisz képtelen voltál elhinni, hogy már nem szeret.

Csak később döbbentél rá: még pergett a film, de a valódi tartalom már lement. A mozigép halk, monoton kattogással már csak a stáblistát vetítette. Ugyan próbálkoztál még, és még mindig egymás mellé szóltak a jegyek, de ezután inkább filmdrámák voltak a mozifilmek, melyeket átéltetek, és nem boldog családi történetek. Nem tehettél mást, minthogy fizikailag elengedted. De te akkor sem hazudtál magadnak, pontosan tudtad: lélekben örökké benned él majd. Neked ő sohasem sem lesz idegen.

Még ha ő úgy is viselkedik veled, mintha soha nem ismert volna téged. Hát nem tudja, hogy ha így tesz, saját magát is megtagadja? Hisz egyszer mindennél fontosabb voltál neki. Volt idő, amikor lélegezni sem tudott nélküled. A részévé váltál, a lételeme lettél. Az érzéseit senki sem temetheti el nyomok nélkül! Mert még ha nem is engedi, hogy a felszínre törjenek, azért azok még "kísértenek".

Szép emlékekkel gondolsz vissza a halottaidra, fejfát és síremléket állítasz nekik, az élőkre pedig nem emlékezel? Én azt mondom, minden igazi szerelem örök. Csak egy időre eltemeted ezeket. De legbelül hű maradsz az ígéretedhez: "Örökké szeretlek!"

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?