magazin apa válás hétvégi apuka elvált szülők anya időbeosztás gyereknevelés Törőcsik Edit
Ahogyan távolodott a férjétől, úgy változott a név, ahogyan a férfi száma el volt mentve a telefonjában. Amikor megismerkedtek, akkor Sanyi volt. A nagy szerelem idején évekig Sasa. Amikor váltak, akkor Homolya-Szabó. Most meg már a teljes nevén: dr. Homolya-Szabó Sándor. Mint egy idegen.

Néha elgondolkodott azon, hogy milyen jó lehet dr. Homolya-Szabó Sándornak lenni. Hiszen Emese is nagyon szívesen lenne úgy anya, ahogy ő apa. Mert Sasa minden nap felhívja a gyerekeket, minden nap összefutnak, fizeti a gyerektartást, nyaralni viszi őket meg síelni. És kész. Végülis többet megtesz értük, mit egy átlagos elvált apa. Csak azok a rohadék problémák. Azok persze soha nem akkor jelentkeznek, amikor összefutnak, vagy amikor síelnek vagy nyaralnak.

Azok folyamatosan, véget nem érően, megállás nélkül keletkeznek, a legváratlanabb pillanatokban, a lehető legbonyolultabb helyzeteket teremtve. És ebben úgy részt venni, hogy "jó, mondd el anyádnak, az majd megoldja", illetve "most erre nincs időm", vagy a "nem bírom nézni a fancsali képed, inkább menj haza" nem megoldás.

Elvégre akkor is így volt, amikor még együtt éltek: apa találkozott a gyerekekkel minden reggel és este, meg hétvégén. Már, amikor nem volt tenisz. Ami viszont legtöbbször volt. Mert az első az, amiből élünk - mondta mindig. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy a teniszből éltek, hanem úgy, hogy mivel ő kereste a (több) pénzt, ezért hozzá kell alkalmazkodni. Mindenkinek. És lehetőleg ne nagyon zavarják a köreit.

Hogy is voltak a szombat reggelek?

Emese reggel hatkor futott egyet, majd elment péksüteményért. Amikor hazaért, tálalta a reggelit. Sasa felkelt, kicsit játszott a gyerekekkel, majd a közös evés után távozott az éppen aktuális, nagyon fontos sportversenyére. De pénzt legalább hagyott otthon... Emese meg a gyerekek pedig csinálhattak, amit akartak - amíg azzal nem zavarták meg apát semmiben.

Mint például azon a nyáron, amikor még nagyon picik voltak az ikrek, és Emese a születésnapján színházba készült a barátnőivel. Előre egyeztették az időpontot, majd felhívta Sasát, hogy tudna-e a gyerekekre vigyázni. Azt mondta, amit ilyenkor illik, hogy persze. Emese meg elhitte - mert még ő is szerepben volt. Megkérte, hogy írja bele a naptárába, ő meg boldogan megrendelte a jegyeket.

Pár nap múlva, az indulás előtt felhívta, hogy akkor el ne felejtse, siessen haza. De Sasa nem volt elérhető. Hívta, hívta, és már azt hitte, valami baj történt vele, amikor végre beszélni tudtak. Sasa közölte, hogy aki hétköznap csavarogni akar, az oldja meg a gyerekfelügyeletet.

Forrás: Shutterstock

Értsd, nem ér haza, mert dolga van, meg amúgy is az ő problémája, mert ő akar színházba menni. Emese gyorsan végigpörgette a névjegyzékét, kit tudna utolsó pillanatban megkérni, mert hát mégiscsak a születésnapja. Megoldotta. És azt gondolta, hogy ez így normális. Szegény Sasa, értük dolgozik.

Évekkel később, egy tavaszi hétköznap este, amikor munka után a kertben locsolta a virágokat, akkor értette meg, hogy nem, ez így nem normális. Hogy Sanyi (már nem Sasa) csak egy vendég a család életében. Csak a jóban vesz részt. És hogy, ha beszélnek is egymással, akkor is csak csip-csup dolgokról. Egymásról már nem is tudnak semmit. Kezében a slag, arcán döbbenet, a víz pedig csak folyt.

Amikor Sasából Homolya-Szabó lett, akkor jött rá Emese, hogy ő már évek óta egyedülálló anya, csak amikor még volt pénze, ezt észre sem vette. Válás után persze leesett, hogy ugyanúgy mindent ő szervez, intéz a gyerekek körül, csak sokkal kevesebb pénzből kell mindent megoldania.

De azt is megtudta, hogy minden az ő hibája. Ha a kamaszok nem akartak dr. Homolya-Szabó Sándorhoz menni, vagy csak eljátszották apjukkal a "Mi volt ma a suliban? Semmi." játékot, máris hívta őt, hogy neveletlenek, bunkók, és ugye, kivel is élnek!

Emese már nem vitatkozik. Egyedül csinálja a kamaszkort is, mint eddig. Néha beszél dr. Homolya-Szabóval, kipanaszkodja magát. Mert hát igazán őszintén kinek tudná a saját gyerekeiket szidni? Aztán elmegy futni, hogy elhagyhassa - nem, nem a fiúkat, bár az sem lenne rossz - ezeket a váratlanul keletkező, megoldásra váró, óriásinak tűnő problémákat.

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.