Egy idegen férfi ébresztett rá, hogy rossz a házasságom...

Rita magán érezte a férfi tekintetét. Szerette volna azt hinni, hogy csak képzelődik. A józanabbik fele azt kívánta, hogy csak a képzelete szüleménye legyen az ismeretlen és közte szövődő vonzalom. Az elbódult ködbe burkolózott része pedig már messze járt.

Bakfis álmokat szőtt egy nem létező viszonyról. Utálta ezt a szót. Gyűlölte a hazugságot, az álnokságot és az alantas feleségeket. Aztán tessék, most ott ült Budapest egyik előkelő hoteljának wellness részlegében a bugyogó vízben, és épp egy vadidegennel készült titkos viszonyt kezdeni. Egyelőre csak fejben tervezgeti. Fizikailag még nagyon messze volt tőle.

Vagy talán csak ezzel áltatta magát és a lelkiismeretét. Az idegennel nem ismerték egymást, soha nem váltottak két-három szónál többet, de időről időre egymásba botlottak. Az edzőteremben, a szaunában és a pezsgőfürdőben is. Egy ideig feltehetően csak véletlen. Aztán már sokkal inkább irányítottan. Részéről mindenképpen...

Különös volt, hogy mind a ketten egyedül jártak az impozáns létesítménybe. Mindig délelőtt, és ugyanazzal a menetrenddel. Kardió, erősítés, szauna és pezsgőfürdő. Ha pedig végeztek a napi szeánsszal, akkor sietősen távoztak. De most nem akartak távozni. Egyikük sem. Ritán kislányos zavar tört elő, ahogy rájött, hogy ki kellene nyitnia a szemét, mert az ismerős idegen ezúttal igen kitartó. Ugyan tisztes távolságból, de az arcába fúrta a tekintetét, és nem készült feladni.

Rita nem bírta visszatartani, és nevetésben tört ki. Nyilván zavarban is volt, de komikus is volt a helyzet, ahogy két teljesen épeszű felnőtt ember ott ül a bugyogó vízben - miután hetek óta kerülgették egymás -, és nem mernek megszólalni. Vett egy nagy levegőt, kinyitotta a szemét, és belenézett a mogyoróbarna szempárba. Majd rögtön meg is állapította, hogy ezt nem kellett volna. Mert olyat érzett, amit már nagyon régóta nem. Ez az idegen férfi, akinek közben megtudta a nevét - Dénes - a lelkére kíváncsi.

Ez végül nemcsak egy egyszeri beszélgetés lett, hanem rendszeres kis szeánszokat tartottak. Letaglózta a tény, hogy behuppant az életébe egy kedves idegen, aki a megismerkedésük körülménye ellenére sem a jó nőt látta benne. Dénest az érdekelte, hogy mit olvas jelenleg, mit bánt meg legutoljára, és hogy miért nem ment színésznőnek, ha annyira szeretett volna.

Forrás: Shutterstock

Banális kérdések. Pont olyanok, amelyek minden ismerkedős fázisban előkerülnek. Meg talán még az azt követő egy-két éven belül. Aztán ezek idővel eltűnnek. Sokáig nem hitte volna, de velük is megtörtént. Vele és a férjével. Azzal a férfival, akit nagyon mélyről és nagyon tiszta szívvel szeretett. Még akkor is, amikor ott a jacuzziban néhány kósza másodpercre egy szakállas Leonnal,a profis szemüveget viselő fickóval akadtak igen erotikus gondolatai.

Soha nem szűnt meg a férje iránt érzett szeretete. De piszkosul utálta magát, amiért más férfival él át önfeledt beszélgetéseket, olykor hatalmas filozofálgatásokat, és nyilván az ezzel járó nézet-összeütközéseket is. Imádta, hogy nemcsak nevetni, de vitázni is tudnak.

Kiderült, hogy Dénes csak átmenetileg tartózkodik Budapesten, és bár tényleg vonzónak találta Ritát, mint nőt, de férjes asszonyként nem volt célja megfektetni. A nőt mégis marta a szégyennel átitatott lelkiismeret-furdalás. Hetek óta találkozgat - még ha csak az edzőteremben is - egy férfival, akivel olyan jól érzi magát, mint a férjével már régen nem.

Ugyanis a férje elfelejtett embernek lenni. Egy gép lett, aki hajtotta a pénzt. A súlyos milliókat, hogy még nagyobb házuk lehessen, még jobb helyen, még impozánsabb bútorokkal, és ezzel a még jobb életszínvonal látszatát keltse. A férfit már régen nem érdekelte, hogy mit olvas az asszony, vagy mit fordít - merthogy ez volt a munkája. Bár a pasas igyekezett tisztelni a felesége munkáját és keresetét, de egyre kevésbé volt képes felfogni, hogy mit élvezhet benne. Hiszen nem keres vele jól. És a férfi számára nem volt más mérce, mint a pénz.

Dénes amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tűnt az életéből, és nem történt közöttük semmi. Vagyis de, nagyon sok minden történt, habár nem feküdtek le egymással. Ritában mégis komoly nyomokat hagyott. Eszébe juttatta, újra éreztette vele, hogy másképp is lehetne élni, hogy igenis van értéke azoknak a dolgoknak is, amik őt foglalkoztatják - még ha pénzben nem is kifejezhető. Ezért egy kellemes őszi délelőttön összeszedte a kevéske saját holmiját, a fordítani valóját, és beköltözött egy csepeli panelba, hogy újra elkezdjen élni...

Baranyai Kata novellája

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?