Menekültem az unalmas életem elől - és a vesztembe rohantam...

Senki nem tudta, hogy ki is ő valójában. Unalmas, átlagos háziasszonynak ismerték, mogorva, visszahúzódó férjjel és három engedetlen fiúgyerekkel.

Talán az unalmas kiszámíthatóság volt az egyetlen, ami jellegzetes ismertetőjeleként szolgált. Mindenki tudta, hogy délben végigsiet a főtéren - szürke vagy fekete szoknyában. Elhozza a fiúkat az oviból, bevásárol, hogy háromra kész legyen az ebéd - akkorra ér haza ugyanis a férje. Szombaton részt vesz a kézimunkakör gyűlésén, délután logopédushoz viszi a srácokat, vasárnap délelőttönként könyvtárba jár. Úgy tűnt, ennyi az élete - legalábbis mások ennyit láttak...

A többi az ő titka volt. Két éve kezdődött, mikor egy veszekedés után elrohant az ura, és egész hétvégén nem is jött haza. Ő meg sírt, kiborult. Fáradt volt, nyúzott, a gyerekek alig aludtak akkoriban, leszívták az erejét. Maga sem tudta: a kimerültségtől zokog annyira, vagy tényleg félti a házasságát? És akkor befutott a pesti barátnője, Ági - az egyetlen, aki megmaradt a fiatalkori baráti köréből.

Meghallgatta a panaszáradatát, lenéző arccal kifújta a füstöt rúzsos ajkai között, majd így szólt: "Nem élhetsz így tovább. Nézd meg, mi lett belőled! Ezt akartad? Húslevest főzni, nokedlit szaggatni? Hol vannak az álmaid, a vágyaid? Hová tűnt belőled a nő? Basszus, milyen szoknya van rajtad? Honnan vetted, valami turkálóból?!"

Fájtak a szavai, mégsem sértődött meg - tudta jól, hogy egy ideje valóban megtagadta önmagát. Nem ilyen életről álmodott: folytonos robotról, szürkeségről... Hagyta, hogy Ági kiszórja a ruháit a szekrényből, majd ráerőltessen néhány divatos holmit a sajátjai közül. "Anyád otthon van?" Bólintott. "Akkor gyerünk! Vidd el hozzá a gyerekeket, mondd, hogy azonnal fel kell jönnöd Pestre, hogy segíts egy munkámban!" Két óra múlva a fővárosban voltak.

Már az odavezető úton berúgott, a kocsiban. Rágyújtott: ismerős érzés volt beszívni a füstöt - utoljára húszévesen csinálta. Az est további részében teljesen átalakult. Az agya mintha törölte volna az elmúlt tíz évet, mely során gépies monotóniára kárhoztatta magát.Ági ruhái kiadták az alakját, ami még az ikerszülés után is majdnem tökéletes volt. Az alkoholtól felszabadulttá és szellemessé vált. Csillogó szemmel ült a bárszéken: élvezte, ahogy a férfiak mustrálják.

Forrás: Shutterstock

Ezután már nem volt megállás. Az otthoni élete folytatódott: ugyanazokat a ruhákat hordta, ugyanúgy elvégzett mindent, mint korábban. Esténként hallgatta a férjét - aki taxisként dolgozott -, ahogy a hülye utasokat szidja. Dalokat, mondókákat dúdolt a kicsiknek, főzött, bevásárolt, hímzett, és horgolt.

Havonta egyszer azonban felutazott Pestre, azzal az ürüggyel, hogy tanfolyamra megy - de mindig Ági lakásán kötött ki. Egy egész külön ruhatára volt nála. Divatos, dögös holmik, tűsarkú cipők - olyasmik, amiket minden normális nő hord, aki nem ásta el magát.

Az öltözékkel együtt pedig személyiséget is váltott: buja, szexi nővé alakult, aki nemcsak a külsejével, de frappáns beszólásaival is elbűvöli a férfiakat. A lényeg mégis a szex volt: minden pasi típust, minden felállást kipróbált. Ő, aki otthon szégyellte levenni a felsőjét szeretkezés közben, most vadidegen férfiak izzadt teste alatt/fölött/között élvezett - pucéran... Őrjöngve habzsolta az életet, havonta két napig. Aztán hazatérve kötelességtudóbb és unalmasabb lett, mint valaha...

Egy napon azonban, mikor az oviba indult volna a gyerekekért, felhívta a férje. Röviden és tömören közölte: mindent tud, elhagyja. Szinte gyomron vágta a veszteség érzése... Egy ideig őrjöngve zokogott a hideg konyhakövön, míg végül elfogytak a könnyei, és lassan ráébredt: mostantól szabad. Különös érzés volt rájönni, hogy már nem vágyik a szabadságra.

A titkos életét, ami eddig olyan vonzónak tűnt, hirtelen érdektelennek és undorítónak látta. Nem tudta, mit tegyen - így csak összehúzta magát, behunyta a szemét, mint egy kisgyerek, és azt kívánta: bárcsak rájönne, hogy kicsoda is valójában...

Greta May novellája

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?