Férfiszempont: Amikor a pasi akar hamarabb gyereket...

- Egy karrierista picsa vagy - emelte fel a hangját Zénó, majd egyre indulatosabban folytatta...

Tegnap melóban beszéltünk erről Anettel, és ő is nekem adott igazat. Az lenne a legjobb megoldás, ha maradnál a jelenlegi helyeden. Itt már ismernek, tudják, mire vagy képes. Egy új munkahelyen, mire bizonyítasz, mire belerázódsz, az nem 5 perc. Komolyan mondtam, hogy legkésőbb jövőre szeretnék nekilátni a gyerekprojektnek. Nem akarok újabb éveket várni, 33 éves vagyok.

Viki nagyot nyelt, tudta, hogy most nyugodtnak kell maradnia. Ez volt az első alkalom, hogy Zénó ilyen emelt hangnemben beszélt vele:

- Először is, nem azt mondtam, hogy holnap felmondok - kezdte összeszedetten. - Mindössze annyi történt, hogy megírtam és elküldtem az önéletrajzomat azoknak, akik korábban kérték tőlem, csak én - nem tudom miért - idáig halogattam. Talán reménykedtem, hogy bent jobb lesz kicsit.

- Szerintem akkor is az lenne a legokosabb, ha maradnál!

- Értsd meg, kérlek, eljutottam oda, hogy nem szeretnék ezen a helyen maradni. Nem szeretek bejárni, nem szeretek ott lenni, és ez már tart egy ideje, nem holmi fellángolás. Az pedig, hogy nap-nap után unott arccal jövök haza, és csak nyavalygok, mennyire nem jó nekem, reggelente meg elbőgöm magam a kocsiban, nem visz előre. Többet árt, mint használ. Neked is, nekem is, egy gyerekről már nem is beszélve. Egyelőre semmi mást nem akarok, csak egy döntési helyzetet teremteni - formálja egymás után még mindig kiegyensúlyozottan a szavakat Viki.

- Hogy elmondhasd, te döntöttél? - kérdezi cinikusan Zénó.

- Igen, számomra fontos, hogy akár maradásról, akár távozásról van szó, a lehetőségekhez mérten a legjobban megismerjem a feltételeket. Tudjam, hogy mit vállalok, vagy éppen miről mondok le. De erről még szó sincs. Nincs ajánlat, amit mérlegelni kellene.

- Arra gondoltál, mit csinálsz, ha megtetszik egy másik lehetőség? Feltételezzük, hogy minden jól megy! Egy év után elmész szülni, mondjuk, jövő év vége felé. És mi lesz pár év után, mikor visszamennél? Itt már bizonyítottál az évek alatt. Ott meg? Egy év nem túl hosszú idő arra, hogy letedd a névjegyedet.

- Értem, de azt gondolom, egy év alatt be tudom magam dolgozni, vagy max 1,5 év.

- Erről beszéltem - vág közbe Zénó. - Így kezdődik: 1 év, aztán 1,5 év, aztán meg jön a többi. Nem szeretnék 60 éves lenni, mire a gyerekem leérettségizik.

Forrás: Shuttertsock

- Azért álljunk meg egy pillanatra! - Viki is kezdi elveszíteni a türelmét. - Itt is kb. egy év alatt bedolgoztam magam, és ehhez jött még újabb 3 év. Az eleje nem volt egyszerű, de sikerült. Ennek az egy évnek köszönhetem a jelenlegi pozíciómat és nem mellesleg a fizut is. Szerintem most kell dolgozni, és amennyire lehet, megalapozni a következő éveinket.

Mert azt se felejtsd el, hogy ha megszületik a baba, egy ideig egy keresettel kell számolnunk - a kiadásaink pedig nem lesznek sokkal kisebbek. Vagy tévednék? De menjünk tovább! Nem váltok, 5 év után innen megyek szülni, majd itthon leszek 2-3 évet. Egy vagy később két gyerekkel szerinted mennyire szívesen vesznek fel egy új helyre? Nem beszélve az otthon töltött időről... És fiatalabb sem leszek. Itt pedig nem akarok megöregedni. Vagy szerinted azt kellene?

- Csak magadra gondolsz, önző vagy.

- Ha az lennék, akkor nem beszélgetnénk. Az önéletrajzomat is átküldtem neked, hogy nézz rá, javítsd, ha szükségesnek látod. Pontosan tudtad a mögöttes okot, akkor egy szót sem szóltál. A karrierista picsa pedig... Jelen helyzetben csupán annyit jelent, hogy próbálok tenni az ellen, hogy ne érezzem magam rosszul, és ezáltal is könnyebb legyen neked, nekünk. Szóval, ha erről van szó, akkor igen, vállalom: egy karrierista picsa vagyok.

Mindketten kezdtek elfáradni a hajnal óta tartó vitában. Zénó kiment a teraszra elszívni egy cigit, Viki egyedül maradt a szobában. Az első férfi volt az életében, akivel eljutott idáig. Az első férfi, aki egy gyerek miatt vitatkozott vele. Az elmúlt közel 20 évben csak és kizárólag saját maga döntött az életéről, saját maga teremtett meg mindent maga körül. Lakás, autó, némi megtakarítás - ezt mind az elmúlt években átdolgozott sok-sok éjszakának, de legfőképpen saját magának köszönheti.

- Szeretek dolgozni. Nem esik nehezemre sokat és jól dolgozni. Néha túlzásokba esem, elfogadom. De fogd fel, kérlek, hogy számomra nem menekülési út a gyerekvállalás. Nem azért akarok elmenni szülni, mert utálom a munkámat. Vagy, mert épp nincs jobb ötletem. És hát... legyünk őszinték, nem is a világ legjobb bulija.

Azért szeretnék babát, mert anya szeretnék lenni. Hogy jó döntés-e egy fixnek tűnő munkahelyről elmenni és kipróbálni valami mást? Mindezt egy tervezett gyermekvállalás előtt? Fogalmam sincs, de a találgatásokkal nem jutunk előbbre. Ha kapok visszajelzést, szólok, akkor talán már lesz miről beszélni - mondta Viki, majd megcsókolta Zénót, és elindult dolgozni.

B. Barbi novellája

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?