magazin kibeszélő párkapcsolat Tóth Zsuzsa kapcsolat szakítás viszony ex
Az amerikai Oakland Egyetem pszichiátriai kutatócsoportja 861 ember személyiségét és volt kapcsolatát vizsgálta, amiből aztán megdöbbentő eredmény derült ki.

Aki jóban van az exével, avagy még rosszabb, az exeivel, az nagyobb eséllyel lehet pszichopata, de legalábbis súlyosan személyiségzavaros. Nos, nekem emiatt aztán tuti nem kell aggódnom, mert én nem tartom a kapcsolatot az exeimmel.

Kivétel ez alól a gyermekem apja, akivel kénytelen vagyok. Nem tudományosan, csak hétköznapi, gyarló emberi módon közelíteném meg ezt a kérdést, de az exeim a múltam részei, a múlt pedig elmúlt, maradjon is a messzeségben! Hiszen van jelenem és - jó esetben - jövőm is, amihez nekik már semmi közük.

Én - egyetértve a kutatókkal - semmiképp sem tartom "normálisnak", ha valaki túl sokat, sokszor kommunikál az exével. Ez nem azt jelenti, hogy bunkónak kell lenni, ha netán összefutok valamelyikkel. Kulturáltan megkérdezzük, hogy van, mi van vele, de eszem ágában nem lenne - és szerencsére nekik sem -, hogy naponta hívogassuk egymást, nagyokat lelkizzünk, vagy esetleg egymástól kérjünk segítséget. Arra jó esetben ott van az aktuális párunk, a családunk vagy éppen a barátaink.

Ismerek olyan párost, akik évekig voltak együtt, a férfi többször átverte, megcsalta, megalázta a nőt, majd elhagyta, és most időnként mégis együtt dolgoznak. "Hát segítjük egymást, nincs ebben semmi rossz" - mondják. Úgy, hogy mindkettőnek új élete van már, új párokkal...

Bennem felvetődik a kérdés: az ilyen jellegű összefonódáskora mégis miért van szükség?

  • Mert a lány úgy gondolja, ha már a kapcsolatban jól kicseszett vele, legalább ilyen módon használja ki a kínálkozó anyagi lehetőséget?
  • Vagy, mert a fiúnak lelkifurdalása van, és ezzel próbálja enyhíteni a "de tróger voltam" érzést?
  • Avagy ugyanúgy kihasználja a lány jóindulatát, mint amikor együtt voltak, és hiába van már új társa a csajnak, bizonyos szintű érzelmi kötődés még mindig fennáll?
  • Esetleg túlgondolom, és simán csak arról van szó, hogy ami volt, elmúlt, kölcsönösen sikerült ezt lezárniuk magukban és továbblépni. Eltemették a sérelmeket, és már csak azt tartják szem előtt, hogy mik a közös pontok, amiért valaha egy párt alkottak.
Forrás: Shuttertsock

Egy biztos: ugyan más és más emberek vagyunk, és a büszkeséggel néha a fenekünk törölhetjük ki. De hogy én soha a büdös életbe nem fogadnék el, nem is kérnék, és nem is adnék segítséget olyan embernek, aki megcsalt, megalázott, majd elhagyott, az hótziher. Számomra itt kezdődik az, hogy tartás, úgy hiszem. Ne most akarjon velem szemben jó ember lenni, bizonyította volna azt akkor, amikor együtt voltunk! Ha akkor nem volt képes erre, akkor ne utólag akarja ezt pótolni!

Plusz az ilyen "szorosabb" kapcsolatok az exekkel rossz érzést kelthetnek az új párokban is, amiből meg feszültség lesz, és az kinek hiányzik? Az aktuális partnernek biztos nem, aki értetlenkedve fogadja, hogy mégis miért a múltból kér segítséget olyasmiben, amiben ő is ott lenne neki...

Vagy éppen miért van olyan szabadjára engedve ez a lezárt kapcsolat, hogy szombat este vidáman hívogathatják egymást, és ezt neki szemrebbenés nélkül tűrni kell, mert hát: "Ugyan, ők csak segítik egymást, hát mi rossz van ebben?

Ebben alapvetően semmi rossz nincs, de van a dolognak egy másik oldala is. Ugyanis íratlan párkapcsolati szabály, hogy ha szeretünk valakit, akkor az exet soha, semmilyen körülmények között nem helyezzük a párunk elé. Nem keveredünk félreérthető, magyarázatokra szoruló szituációkba vele. Hanem ésszerű távolságot tartunk, ezzel biztosítva azt a nőt/férfit, akivel vagyunk, hogy bízhat bennünk, és biztonságban érezheti magát a kapcsolatunkban.

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.