Min változtatnál, ha visszamehetnél a múltba?

Képzeld el, hogy megjelenik előtted egy jóságos, szakállas öregúr, homokórával a kezében, és azt mondja: "Gyermekem, ha akarod, visszaviszlek az időben!" Jegyet váltanál az utazásra?

Valószínűleg igen, hiszen legalább kismillió dolgon szeretnél változtatni az életedben - szóval, felcsapnád a baseball sapidat, mint egy új Spielberg, és átrendeznéd a múltat. De vajon érdemes lenne? Tudom, néha egy csendes, bágyadt napon rágódni kezdesz: bárcsak kijavíthatnád a hibáidat, és másképp csinálhatnád a dolgokat, mint ahogy annak idején tetted.

Azt hiszed, akkor most nem tartanál ott, ahol. Ha éltél volna egy lehetőséggel, szerelmet vallottál volna, nem buliztad volna át a tini éveidet - és így tovább -, másképp alakult volna az életed. Talán most háromgyerekes anyuka lennél, vagy milliárdos üzletember, és megvalósítottad volna az álmaidat... De mi a garancia arra, hogy tényleg így lenne? Honnan a frászból tudjuk, hogy nem lenne még rosszabb az életed a jelenlegihez képest?

Lehet, hogy háromgyerekes családanya lennél, de gyűlölnéd a férjedet. Milliárdosként élnél, de senki sem szeretne, és magányosan halnál meg. Könnyű azt mondani, hogy "szívesen visszamennék az időben", és azt hinni: így utólag tökéletesre komponálnál mindent.

Ám megeshet, hogy valójában akkor csesznéd el igazán. Ebbe persze bele sem gondolsz, hiszen miközben álmodozol, mindennek csak a jó oldalát nézed. Azt, hogy lehetőséged lenne kiradírozni, megmásítani dolgokat, így tuti, hogy minden tök szuper lenne. Lehet - de ugyanannyi az esély rá, hogy nem.

Forrás: Shutterstock

Ha előttem jelenne meg a jóságos öregúr - vagy Stewie Griffin az időgépével -, én akkor sem mennék vissza a múltba. Egyrészt azért, mert jó az, ami most van. Baromi hosszú ugyan a bakancslistám, de szép lassan kipipálgatom rajta a tételeket.

Meg aztán amondó vagyok, hogy minden okkal történt. Minden szarságból tanultam valamit - és úgy érzem, ezek a leckék kellettek ahhoz, hogy a mai önmagam legyek. Ha visszamennék, az már egy teljesen másik élet lenne. Lehet, hogy bizonyos tekintetben jobb lenne, mint most, de nem akarom, hogy így legyen: szeretem a jelenlegi életemet.

Szerintem - még ha oltári nagy marhaságokat is csináltál, netán bűnös vagy sötét dolgokat követtél el - töprengj el azon, melyik eset hová vezetett, mennyit adott hozzá az életedhez! Ha megbántad a dolgot, az már felér egy visszautazással. Persze, nem válik meg nem történtté, de ha megbocsátasz magadnak - vagy másnak -, nem hagy nyomot a lelkedben, és tanulsz is belőle.

Szerencsére egyelőre csak álmodozás közben utazhatunk vissza a múltba. Aztán ki tudja... Néhány évtized - esetleg évszázad - múlva tényleg lehetséges lesz, ez a cikkem pedig kincset fog érni, hiszen meggyőzök vele pár embert: hagyják a fenébe az időutazást! Légyszi - hacsak nem éppen a kihalás szélén állunk, és ez az egyetlen mód arra, hogy megmentsd a Földet - ha lehetőséged lesz rá, akkor se pattanj időgépbe! Ne akard kicsinosítani a múltat - inkább tanulj belőle!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?