Távkapcsolat: Lehet ezt jól is csinálni?

A távkapcsolatot az emberek általában nem örömmel, önmaguktól választják, pusztán úgy alakulnak a körülmények. Aztán dönthetnek, hogy így folytatják, vagy továbblépnek.

Ha sikerül kompromisszumot kötniük, akkor félúton találhatnak megoldást, vagy az egyik fél borít mindent, és a szerette miatt 180 fokos fordulattal változtatja meg az életét. Költözik, új munkát keres, alkalmazkodik. Ám ez nem mindig egyszerű. Sokszor hónapokig, netán évekig kivitelezhetetlen, és több száz, vagy éppen több ezer kilométerről, országokon átívelve próbálják fenntartani a kapcsolatot - ami egy kicsit sem könnyű.

Különböző blogok tárgyalják, hogy milyen szuperül működhetnek a távkapcsolatok, de ez szerintem soha nem lehet igazán jó. Hogy lehetne az jó, ha messze vagy attól az embertől, akit szeretsz? Aki nem tud megölelni a nap végén, akihez nem tudsz odabújni, maximum telefonáltok, vagy éppen Skype-on csacsogtok. Hogy lehet az jó, ha amikor probléma adódik, nem tudjátok személyesen megbeszélni? Nem tudtok egymásnak még egy puszit sem adni, hogy ezzel eloszlassátok a feszültséget.

Kétségtelen, hogy egy távkapcsolatba ugyanannyi melót bele kell tenni, mint egy "normális" kapcsolatba. Csak amíg a "normális" kapcsolatokban azért harcolsz, hogy a hétköznapok ne szedjenek szét titeket, itt magától értetődő szituációkba is több munkát kell fektetni.

Napi egyszer, maximum kétszer beszéltek? Rosszul csinálod!

Vannak azok a párok, akik még arról is beszámolnak egymásnak, hogy hány falatban nyelték le a reggelit - de azért nem ez az általános. Ám egy távkapcsolatban - pláne, ha az az elejétől így működik -, a bizalom kialakulása egy nehezebb menet, hiszen nem ismeritek a másikat. Így jó, ha a párodnak elmeséled a napod, vagy akár többször rácsörögsz akár egy-egy percre is. Bizonyára jólesik a neki, ha tudja, mi van veled, gondolsz rá.

Forrás: Shutterstock

"Én szeretlek jobban!", "Nem! Én szeretlek jobban!", "Te tedd le!"

Ugye te is ismersz olyanokat, akik napi százszor mondják el nyálas monológokban, hogy mennyire odavannak egymásért? Alapjáraton nem biztos, hogy szükség van erre. Ám, ha távol van tőled akit szeretsz - mivel fizikálisan érzékeltetni nem tudod az érzelmeid -, legalább néha mondd el, vagy írd le, mit érzel iránta! Mindenesetre gyakrabban, mint azt tennéd akkor, ha együtt vagytok. Képzeld csak el, milyen rossz a társadnak, hogy nem tudtok találkozni, így nem érezheti, de még csak nem is hallja tőled, mennyire szereted...

Félreérthető szituációk? Megint csak rosszul csinálod...

Tudom, hogy nem feltétlenül kell tenned hozzá bármit is, hogy pasik/csajok nyomuljanak rád, de ne is adj még csak lehetőséget se rá! Elég kellemetlen tud lenni, amikor végre-valahára találkozol a pároddal, és az egyik rajongód akkor ír rád valami átlátszó hülyeséggel. Oké, hogy te nem akarsz tőle semmit, és nem is válaszolsz az üzeneteire, de akkor melegében zárd is rövidre!

Persze, ha valóban nincs semmi titkolnivalód, esetleg jó megoldás lehet, ha átléped a kényes intim határt, és a párodnak hozzáférést adsz a különböző felületeidhez. Ha ezt nem akarod, legalábbis mutasd meg neki az előzményeket! Mert ha dugdosod a telefonod - persze ok nélkül -, akkor ne csodálkozz azon, ha meginog a beléd vetett bizalom!

Eltűnsz este? Se jó éjt, se bú, se bá? Rosszul csinálod!

A távkapcsolat kissé másfajta bizalmat igényel, mint egy "rendes" kapcsolat. Talán sokan nem értik ezt, de aki élt már így, az vélhetően most hevesen bólogat. Ha a másik le akar lépni este valakihez, akkor úgyis meg tudja tenni. Ám tény, hogy kevésbé jut ilyesmi az eszedbe, ha úgy fekszel le, hogy beszéltek este. Hiszen akkor egy kicsit ott van veled, akkor egy kicsit együtt vagytok. De ha se szó, se beszéd eltűnik, és nem a "megszokott" mederben folyik az élet, akkor nincs az az ember, akinek ne jutna eszébe akár csak futólag is, hogy vajon hova tűnhetett ilyen hirtelen...

És a legfontosabb!

Ha végre találkoztok, akkor minőségi időt töltsetek együtt! Csináljatok programokat, legyenek közös élmények, emlékek, hogy amikor megint egymástól távol, egyedül fekszetek le, legyen mire gondolni, és legyen miből töltődni! Hogy örömmel várhassátok az újabb találkozót, kétségek nélkül...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?