Egy "unalmas" férfi, aki csak családra vágyott...

Peti nem értette az egészet. Hogy lehet ez? A pozitív gondolkodás híve volt, és a gondolat teremtő erejében is hitt: eltervezi amit szeretne, vizualizálja, és már meg is valósul. A csajok imádták hallgatni a terveit - legalábbis így hitte.

Olyan békés, nyugodt életet tervezett... Hát ki ne akarná ugyanezt? Az ő korosztályában sokan nem. Talán azért, mert túl fiatalok voltak még ehhez. Peti viszont már alig húszévesen is erre vágyott, nem pedig csavarogni, csajozni, hülyeségeket csinálni.

Az anyja miatt volt ilyen, aki sosem tudott nyugton maradni. Peti pedig utálta, hogy nem olyan, mint a többi anyuka. Megosztó volt: vagy szerették, vagy utálták, de mindenképpen foglalkoztak vele. Azzal, ahogy beszélt, viselkedett, öltözködött... Mert más volt, mint amit megszokott.

Már csak abban is, hogy 7-8 évente mindig belevágott valami másba. Bölcsész volt, de dolgozott tanárként, újságíróként, majd tolmács lett, bolti eladó, aztán nemzetközi járatokon kalauz. Később fitness órákat tartott... Sosem tervezett: egyszer csak abbahagyta, amivel foglalkozott, és váltott. Nem csinált belőle nagy ügyet. Így volt a férfiakkal is, azok is jöttek-mentek. Soha nem volt normális életük - mármint Peti szerint.

Mindenkinek van valamilyen mániája. Lehet bármi: sport, munka, tanulás, hobbi, szerelem. Az anyja mániája az állandó változás volt, Petié pedig a család. Élt benne egy jövőkép, bár az mindenkinek van: vagy az otthoni mintához hasonló, vagy épp az ellenkezője. Mindenki sikeresen és boldogan szeretne élni, ez alap. Ám ő továbbgondolta ezt: sikeresen, boldogan - és családban. Apa, anya, gyerekek.

Forrás: Shutterstock

Abban is eltért az átlagostól, hogy három gyereket - két fiút és egy lányt - tervezett. Biztosan azért, mert ő egyke volt. Nem tudta, milyen a testvéri szeretet. Csak mélységesen irigyelte azokat, akiknek volt testvére, ezért ezt is meg akarta adni a gyerekeinek. Az anyjának voltak testvérei. Mindannyian zajos életet éltek, szanaszét a világban. Ha beszéltek, akkor zengett a lakás a sok nevetéstől, ugratástól, és Petinek ez hiányzott.

Elképzelte a jövőt: a felesége minden este meleg ételt készít, aztán megbeszélik, kivel mi történt aznap. A fiai terítenek, a lánya elpakol. Őszinte, megértő és elfogadó lesz a hangulat, jól érzik magukat együtt.

A vasárnap reggel az övé lesz. Elszalad a boltba friss péksüteményért, aztán ham and eggs-et készít. Mire mindenki felkel, már készen is lesz. És az ebéd... Az igazi vasárnapi ebéd! Húsleves és rántott csirke, amihez ő viszi majd a süteményt, mert ez az ő dolga lesz. Ahogyan a pénzkeresés is.

Előre tudta, mi lesz a neve a gyerekeinek. Ha becsukta a szemét, még az arcukat is látta. Úgy képzelte, szépek, magasak, okosak. A képzeletbeli feleségének viszont nem volt arca... Sosem látta maga előtt. Amikor nagyon koncentrált, akkor az anyja képe kúszott a szeme elé - ahogy teli szájjal nevet, vagy almával a kezében könyvet olvas. Nem úgy jelent meg, mint az elképzelt felesége: a konyhában, bevásárlás közben, vagy amikor bundáskenyeret süt a gyerekeknek.

Pár évvel később találkozott egy lánnyal, akinek végre nem áradozott az álmáról, csak hagyta, hogy történjenek velük a dolgok. Hirtelen a szerelem, az egymással való létezés lett a fontos, és már nem volt szüksége tervre. Minden úgy lett jó, ahogyan történt - spontán, keretekbe szorított álmok nélkül, szabadon.

Törőcsik Edit novellája

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?