szerelem Molnár Csanád csalódás párkapcsolat párkeresés hit
Van más lehetőségünk, mint vakon hinni, megbízni abban, akivel össze szeretnénk kötni az életünket? Vannak, akik először teljesen meg szeretnék ismerni a másikat. Minden információt begyűjtenek, hogy meggyőzödjenek róla: érdemes rá, hogy a társuk legyen.

Ki teszi helyesen? Aki hamar megbízik másokban, és leveti a kétségeit - védtelenné, kiszolgáltatottá téve magát azoknak, akik közelednek hozzá? Vagy az, aki hosszú időt, esetleg éveket áldoz rá, hogy megismerje a másikat? Nehéz eldönteni, szükséges-e mindent tudnunk egymásról, vagy elég néhány alapinformáció - a többit pedig elintézi a szerelem.

Tegyünk rögtön - szerelemtől elvakultan - esküt? Vagy várjuk meg, amíg eloszlik a rózsaszín köd, és megismerjük a másik a valódi énjét? Bárhogy döntesz, egyik esetben sem a Nagy Ő fogja megadni a boldogságot számodra. Neked kell mellette jól érezned magad, ez pedig csak akkor lehetséges, ha már korábban is boldog voltál.

A szerelem nem több, csak egy kis pótlék az életedben. Jutalom mindazért, amit már korábban megtettél magadért. Épp ezért, szerintem nem kell mindent tudnod a másikról. Nem kell ismerned az egész életét, nem muszáj minden élethelyzetben látnod, hogy megítélhesd: helyesek-e a döntései.

Forrás: Shutterstock

Elég hinni és bízni benne - a többit majd megoldjátok, ha szeretitek egymást. Ám ha nincs hited, ha elveszett az emberekbe vetett bizalmad, akkor semmid és senkid nem lesz, amíg azt újra fel nem építed. Persze, ha mindenkiben megbízol, előbb vagy utóbb csalódások érnek. De ilyenkor se a másikban keresd a hibát! Csupán arról van szó, hogy túl nagy álmokat szőttél, amiket képtelen volt valóra váltani a kiválasztottad.

Sokszor te magad vagy, aki nem jól viszonyulsz másokhoz, és azt is megfelelőnek véled, aki távolról sem az. Olyat akarsz, ami lehetetlen. Félsz a jövőtől, ezért annak is hiszel, aki csalfa. Nem figyelsz a megérzéseidre és a vágyaidra...

Ha elromlott egy kapcsolat, nem sietsz megjavítani - vagy ha igen, benne ragadsz akkor is, ha megjavíthatatlan. Félsz a magánytól. Attól, hogy egyedül öregszel meg. Rettegsz, hogy a következő ember sem lesz különb, és újra csalódni fogsz a szerelemben.

Ha pedig elhagynak, végképp igazolva látod, hogy nincs értelme bízni senkiben. Hibáztatod, szidod a másikat. Képtelen vagy elfogadni, hogy nem lehetsz jó mindenkinek - vagy ha jó voltál is, idővel bármi megváltozhat. Van, hogy az embert már nem az teszi boldoggá, mint azelőtt. Ráébred, hogy neki más/több/kevesebb a tökéletes. Vádaskodás helyett gyakorolj inkább elfogadást, hiszen mindenkinek szíve joga azzal lenni, akivel szeretne!

Tartsd tiszteletben a döntését, és lépj tovább te is - de ne hagyd magad mögött az emberekbe vetett bizalmad!

SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.