Hogyan mondjam el neked, hogy nem látom benned a férfit?

- Na, jól telt a hétvége? Hogy sikerült a várva várt randi? - hangzik a szokásos hétfő reggeli érdeklődő kérdés Csabától.

- Hagyjuk inkább! Évek óta nem csináltam ilyet, és asszem kijöttem a gyakorlatból.

- Már meg ne haragudj, de ezt egy piacképes 30-as igazán nem engedheti meg magának! - vágja rá Csaba egy hangos, gúnyos kacaj kíséretében. - Komolyra fordítva a szót, milyen volt?

- A furán kívül? Mindenek előtt hívjuk csak találkozónak! Egy alkalom volt, amiből további szimpátia esetén lehetett volna egy második találkozó, aztán egy harmadik, esetleg egy randi. De sem az előbbi, sem az utóbbi nem lesz, legalábbis Tibivel - a mindig életvidám Kati hangja most csalódottan cseng.

- Miért? Nem jött be?

- Nagyon intelligens és alapvetően szimpatikus fiú. És igazi mérnök humora van.

- Tehát nincs humora - helyesbít a kávéját kortyolgatva Csaba.

- Hát olyan, mint nekem, biztosan nincs, de ezt nem is elvárható egy férfitól - kacsint pajkosan Kati. - Négyre beszéltünk meg találkozót, de kilencre haza kellett érnie, mert akkor járt le a mosógépe. Sietnie kellett teregetni.

- Ne...

- De. Egy többórás program járt le, ami nem tűrhetett halasztást. Persze, ahogy ezt kimondta, azonnal érezte, nem ez volt élete legtökéletesebb mondata. Próbált szépíteni, de már nem igazán tudta tisztára mosni magát előttem. Egyébként okosnak is okos volt, a kinézetével sem volt semmi gond, és még a ruhája is szép, tiszta volt - teszi hozzá nevetve Kati. - Szóval abszolút normális srác, ennek ellenére mégis úgy éreztem, nem stimmel valami.

- Komolytalan volt?

- Nem, egyáltalán nem volt komolytalan. Inkább nem tűnt elég határozottnak. Nekem hiányzott belőle a határozott férfi, legalábbis én nem láttam benne. És bele sem tudtam képzelni. Olyan érzésem volt, hogy simán ledominálom az alaptermészetemmel. És az időszakos hisztis napjaimról még nem is beszéltem... Nekem egy párkapcsolatban fontos, hogy ne mindig enyém legyen az utolsó szó. Azt is mondhatnám, néha kell, hogy megmossák a fejem. Tibinél viszont úgy éreztem, sosem tudnám komolyan venni a fejmosást, ha lenne egyáltalán.

Forrás: Shutterstock

- Sajnálom. Mindezt meg is mondtad neki?

- Azzal váltunk el, hogy még beszélünk. Otthon is sokat gondolkodtam rajta. Hogy mondjam meg azt, hogy számomra nem elég férfi? Pár óra beszélgetés után nem akarom megbántani, ráadásul ő nagyon lelkes, mondjuk, rólam van szó, a helyében én is az lennék - ismét a jól ismert cinikus nevetés hagyja el Kati ajkait. - Biztos vagyok benne, hogy valakinek ő nagyszerű párja lesz.

- Akkor ezek szerint nem te vagy az a valaki. Szerintem akkor mondd el neki őszintén, mellébeszélés nélkül! Ha tényleg olyan értelmes, ahogy mondtad, értékelni fogja. Férfiként biztosan, de gondolom, nőként is rossz, mikor nem tudod a pontos okát, miért nincs újabb találkozó. A béna szövegeket felejtsd el, légy vagány, és mondd el az igazat!

- De miért? Azzal sem hazudok, ha azt mondom, hogy nincs szikra. Mert hát valahol ez is igaz.

- Valahol, valakinél biztos, de az ne nálad legyen! Ráadásul öngyújtó sem vagy, ha nem tévedek, sem csillagszóró. Beszélj vele, légy őszinte! Ez ráadásul olyan felnőttes dolog is, és egy bizonyos kor fölött pedig így illik viselkedni.

- Tuti?

- Tuti.

- Legyen, akkor este felhívom - adja meg magát Kati, imádott kollégája unszolására.

- Ne halogasd, jobb ezen mielőbb túlesni. Ha most felhívod, én fizetem az ebédedet, na?

- Készítsd a pénztárcádat, mert somlóit is kérni fogok - vetette oda félvállról Kati, miközben elindult egy nyugodtabb helyre, ahol telefonálhat.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?