SHE

Ki találta ki ezt a karácsonyi vásár őrületet?

Minden évben megfogadod, hogy jövőre nem mész ki a karácsonyi vásárba. Aztán persze mégis ott találod magad.

Tömeg van meg hideg. Ülőhely az nincs, így állva kell megenni a kenyérlángost - mint a lovak... Ami persze 1500 forint volt, ahogy a forralt bor is - aminek persze alig van bor íze a sok cukortól. Ha pedig vennél valami csecsebecsét, készülj fel: ami nem ronda, az drága. Mégis minden évben ellátogatsz a karácsonyi vásárba, akár többször is. És utána minden egyes alkalommal elátkozod azt, aki kitalálta ezt az egészet. Pont ezért Krisztina utánajárt, hogy mégis honnan ered ez a hagyomány! :)

A karácsonyi vásár - ahogy a neve is mutatja - elméletileg arra való, hogy ott vásárolhass olyan dolgokat, amikre karácsonykor szükséged lesz. És általában karácsonyi ajándékra van szüksége az embernek ez idő tájt. Így hát a karácsonyi vásárok története szorosan összekapcsolódik az ajándékozás hagyományának megjelenésével. Mert bizony nem mindig jelentett egyet a karácsony a kívánságok teljesülésével!

Forrás: Wikipedia

A karácsonyi ajándékozás szokását Luther Márton vezette be, amikor 1545-ben, gyermekeinek nem a Mikulás hozta már az ajándékot, hanem a Jézuska. Ez a "családi" hagyomány terjedt el szép lassan Európa-szerte. És láss csodát, nem sokkal később Nürnbergből jelentették, hogy a gazdag patríciusok, akik azelőtt újévkor adtak meglepetéseket egymásnak, szintén karácsonyra időzítették ezt a szokást.
A közgazdászok azt mondanák: rés keletkezett a piacon! És ezt az élelmes kereskedők gyorsan be is töltötték! Így lett a szokványos adventi vásárból egy forralt bor, gyümölcskenyér, édesség, játék és ajándék beszerzőhely.

Forrás: Wikipedia

Ez a szokás olyan rohamosan terjedt, hogy az 1646-os év szentestéjén, a nürnbergi Szent Sebaldus templom plébánosának a délutáni és esti prédikációt is ki kellett hagynia, mert "az ajándékvásárlás miatt nem volt egyetlen ember sem a templomban."

Persze korábban is tartottak vásárokat az adventi időszakban, de ezeket napi szükségletek kielégítésére rendezték. Ezek a teljesen szokványos vásárok arra szolgáltak, hogy az emberek felkészülhessenek a hideg évszakra, a karácsonnyal pedig egyedül csak a dátum kötötte össze.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy már a Luther újítása előtti időkben is rendeztek karácsonyi vásárokat. De igazi löketet a szokás rohamos terjedéséhez az ajándékozás hagyományának megteremtése adott.
Az első okirattal bizonyított karácsonyi vásár Frankfurt am Main-ban volt 1393-ban. A következő, amiről említést tesznek a korabeli iratok, az a drezdai vásár - 1434-ben.
Mézeskalács vásárról először az augsburgi városháza jegyzőkönyve tesz említést 1498-ban. Ezt már tekinthetjük a karácsonyi vásárok előfutárának, hiszen a mézeskalács már azokban az időkben is jelentős szerepet játszott az ünnep során.


Bécsben 1600-ban édességet árusítottak egy karácsony előtti bódévásárban, Nürnbergből pedig az első hivatalos utalás 1628-ból származik. Münchenben a legkorábbi Jézuska vásárt 1642-ben rendezték.

Tehát igazán csak a 17. században jöttek létre az első újkori vásárok, amik alig tértek el a maiaktól:

Forrás: Wikipedia

Általában a városok főterén rendezték meg, a tér középén pedig hatalmas feldíszített karácsonyfát állítottak. Körülötte a színesen díszített standokban kézművesek, kosárfonók, játékkészítők és üvegfújók árulhatták portékájukat. A hagyományos kínálathoz karácsonyfadíszek szalmacsillagok, játékok, és szépen kidolgozott betlehemek is tartoztak.

Persze a korai vásárok látogatóinak nem volt olyan jó dolguk, mint manapság: eleinte mindössze egy, majd négy napig tartottak. Ezzel szemben mi már advent első vasárnapjától újévig bármelyik nap kiugorhatunk egy forralt borra vagy puncsra. Minden nagyobb városban rendeznek egyet - vagy inkább többet. De a mai napig a németek a műfaj koronázatlan királyai: a legnépszerűbb karácsonyi vásárt évről évre Nürnberg történelmi óvárosában rendezik, és több mint kétmillió látogatót vonz évente.

Forrás: Wikipedia

És hogy szerintem milyen egy tökéletes karácsonyi vásár?

Karácsonyi fények világítanak, hatalmas hópelyhek táncolnak a gázlámpák között és a templom tornyából az esti harangszó szól. Az úton lovas szánkók suhannak kis csengettyűvel zenélve, az égen vakítóan világítanak a csillagok. Az emberek pedig a finom fahéj, pirított cukor és forralt bor illatban csevegve csacsogva sétálgatnak a kidíszített faházacskák között, és nézegetik a kézműves termékek sokaságát. Vagy csak jókedvűen iszogatják a finom puncsot, forralt bort, ami átmelengeti testüket, lelküket. A gyerekek vidáman fogócskáznak, hógolyóznak, orrocskájuk piros a hidegtől, és amikor rálehelve kezüket melegítik, pára látszik leheletük nyomán.

Ha valaki tud ilyen vásárról, ne habozzon írni szerkesztőségünknek! ;)

Nyitókép:iStockphoto

    Ezt olvastad már?