SHE

Szubjektív könyvajánló - Katától

Olvasni mindenki szeret, csak van, aki nem tud róla. Ezt alá is tudom támasztani: rá kell érezni az ízére. Meg kell találni a neked megfelelő könyveket. Hagyni kell, hogy megszólítson. Pont ezért a férjem legalább annyira fél beengedni egy könyvesboltba, mint egy ruhásba -, mert ugye, ha megszólít a könyv, akkor azt bizony meg kell venni.

Viccet félretéve (csak félig volt az), tényleg szeretek könyvet venni és ajándékozni is. Szigorúan csak akkor, ha már olvastam. Azt mégsem tehetem meg egyetlen szeretett személlyel sem, hogy kap egy könyvet, amiről azt se tudom, hogy jó-e egyáltalán.

A fenti sorok feltételezik, hogy viszonylag sokat olvasok. Igazából válogatás nélkül, érzés alapján döntök. Szerintem azok az igazán jó könyvek, amelyek hosszú évek távlatából is bennünk élnek. A nagy klasszikusok mellett van néhány kevésbé ismert, de fenomenális alkotás, amelyek egytől egyig meghatározó részei az életemnek.

1. Kármán József: Fanni hagyományai

Nos, itt kezdődött minden. Kármán József soraival kezdődött az olvasás iránti szerelem. Habár elég viharosan, de egy életre magával ragadott.

Történetesen a bölcsész bátyám olvasásra kényszerített nyolcéves koromban. Én persze hozzávágtam a könyvet. Kétszer. De aztán győzött a józan eszem. Azóta is hálás vagyok a nagytesónak.

A regény hősnője, Fanni nem tud, és nem akar lemondani a lelkét, egyéniségét felszabadító szerelemről -, az életről. Végül belehal a szerelembe. Nem könnyed olvasmány, és a nyelvezete is jelentősen eltér a megszokottól, de ha szeretünk a múltban kalandozni, és hagyjuk magunkat kiszakítani a jelenből, akkor kötelező olvasmány.

Forrás: Getty Images/Srdjan Pavlovic

2.Henri Charrière: Pillangó

Pillangó történetét kamaszkoromban olvastam először, és azóta tudom, hogy nincs az a nehéz helyzet, amiből ne lehetne nyertesként kikászálódni. Igen, nem véletlen a megfogalmazás. A saját életének történetét papírra vető Pillangónak, a fegyenctelepi szökevénynek 13 évébe telt, mire elérte a szabadság földjét, ami számára Venezuelát jelentette.

A kritikusok szerint ez nem is önéletrajz, hanem csupán önéletrajzi ihletésű regény -, vagyis a szerző sok helyen lódított benne. Ezen hosszasan el lehetne vitatkozni, azonban az kétségtelen, hogy páratlan alkotás.

A regényben Pillangót életfogytiglanra ítélik, ártatlanul. De nem nyugszik bele, és éveken át két dolog tartja életben: a szökés és a bosszú azokon, akik az "enyészet útjára" küldték. A könyv legfontosabb üzenete számomra, hogyha képesek vagyunk megszállottan hinni, küzdeni és nem feladni, akkor tényleg akár a halál torkából is megmenekülhetünk. Pillangónak sikerült.

3. Oláh Gábor: Gumikötél

Ez a könyv a lehető legjobbkor jött, mivel épp azt fontolgattam, hogy elmegyek óceánjáróra dolgozni, amiről végül ez a könyv "beszélt le".

Szóval, ha valaki kacérkodna a gondolattal, hogy hajón vállal munkát, akkor ajánlom szíves figyelmébe a tizenpár éve íródott alkotást -, mert a helyzet azóta nem hogy jobb, hanem csak rosszabb lett.

A történet valós képet fest a kiszolgáltatottságról, függőségről, depresszióról, felemelkedésről és lesüllyedésről mind anyagi, mind erkölcsi téren. A lelkünk legmélyebb poklait tárja fel. Nehéz, de tanulságos olvasmány. Kezdőknek nem ajánlott.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/Jelena Jovic

4. Csontos Tibor: Divatkirályok közelről

Kihagyhatatlan. Divatrajongóknak kötelező! De a divatért kevésbe lelkesedők is bátran vegyék kezükbe!

Hihetetlenül olvasmányos alkotás. Bámulatos, ahogy körüljárja a divatvilág legnagyobb ikonjait, és kivétel nélkül mindről kiderül, hogy a nulláról kezdték. Szédületes munkával, strapabírással, legyőzve önmagukat, saját démonjaikat, felküzdötték magukat a világ élvonalába.
És igen, vitathatatlanul tehetségesek voltak, de ez még önmagában vajmi kevés lett volna, ha nem párosul alázattal, szorgalommal, teherbírással és némi szerencsével.

Forrás: Getty Images/BraunS

 5. Szablya Ilona: Vasfüggöny kölnivel

Ez a könyv a legújabb szerelmem. Magyarország történetét foglalja magában 1942-1956 között. Történelemrajongóknak telitalálat.

Szablya Ilona 1956. decemberében disszidált férjével és három gyermekükkel, akik közül a legkisebb még pólyás baba volt. Már ez az egy mondat magáért beszél:

Milyen bátorság, elvetemültség, hit és erő kell ahhoz, hogy röviddel a szülés után, plusz két aprósággal el merjen indulni valaki az ismeretlenbe?!

Mi visz rá a menekülésre egy alig húszéves fiatalasszonyt?

A regényben választ kaphatunk erre és még sok más kérdésre, korhű ábrázolás és briliáns fordítás mellett.

A listán szinte semmit sem gondolkodtam, de most így visszaolvasva, nekem is egyértelműen kitűnik, hogy a legkedvesebb könyveim főhősei kivétel nélkül markáns egyéniségek, akik nem ismernek lehetetlent. Ez nem lehet véletlen, mert a véletlenekben nem hiszek.


Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?