Egy elpusztíthatatlan asszony: Artemisia Gentileschi

Artemisia Gentileschi nem csupán a barokk kor, hanem a művészettörténet egyik legjelentősebb festőnője. De nemcsak művészi tehetségével, hanem eltökélt szívósságával is kiérdemelte az utókor elismerését.

A férfiak uralta 17. században testi és lelki meggyalázása után is talpra tudott állni: önálló egzisztenciát teremtett magának.

Gentileschi művészi érdemeit csak egy évszázada fedezték fel újra, előtte hosszú időre megfeledkeztek róla. És ha egyáltalán szóba került, akkor azért, mert 19 évesen áldozata volt egy hatalmas felhajtással a nyilvánosság előtt lefolytatott pernek.

No, de ne szaladjunk ennyire előre a történetben!

Artemisia Rómában született, apja a kor neves festője volt, de ő édesanyja korai halála miatt félárván nőtt fel. Már aprócska korától festéket kevert, vásznakat feszített, rajzolt és festett. Azonban apja nemcsak műhelymunkájába fogta be, hanem arra kényszerítette, hogy aktmodellként pózoljon neki és festő barátainak.

Gentileschi önarcképForrás: Wikipedia

Így nem csoda, hogy ezzel ledér, könnyűvérű nő hírébe hozta tulajdon gyermekét. Ezért talán az is érthető, hogy Artemisia miért Zsuzsanna és a vének bibliai történetét festette meg egy korai munkájában. A képen a fiatal nő undorral próbál megszabadulni a két öregember tolakodó tekintete és molesztálása elől.

Gentileschi Zsuzsanna és a vénekForrás: Wikipedia

Az apa a kislány tehetségét is igen korán felismerte és maga tanította a mesterség fogásaira. Azonban az úgynevezett "perspektíva" oktatását a virtuóz tájképfestőre, Agostino Tassira bízta. A fiatal, csinos festőnő számára nagyon rosszul végződött ez a találkozás: Tassi gátlástalanul megalázta és megerőszakolta a lányt.

Miután apja megtudta ezt, elindította a 17. század legnagyobb feltűnést keltő perét. Ám ezzel többet ártott, mint használt. Ami megaláztatás ezek után a lányra várt, az szinte elképzelhetetlen: nagy nyilvánosság előtt mondatták el vele a vallomását, a bíró jelenlétében nőgyógyászati vizsgálatoknak vetették alá, és válogatott kínzásokkal akarták vallomásának megváltoztatására bírni. Végül a nyolc hónapos, kínkeserves eljárás után ugyan elítélték Tassit, de tettéért mégsem kellett megbűnhődnie, hiszen a büntetést sikerült kikerülnie. És ami a legmegdöbbentőbb: Artemisia apja is újra barátságába fogadta...

A fiatal nő nem látott más megoldást, saját kezébe vette életét, elhagyta Rómát, és házassággal próbálta elsimítani a botrány hullámait. Férje egy firenzei festő lett, akinek jelentősen több tehetsége volt az adósságok felhalmozásához, mint az alkotáshoz. Ennek a férfinak szült négy gyermeket, ám emelett szabad, önálló művészként dolgozhatott. Sőt, jelentős sikereket ért el, a képei keresettek voltak, és első nőként a Firenzei Művészeti Akadémiára is felvették.

Gentileschi Judit lefejezi HolofernésztForrás: Wikipedia

De Artemisia megpróbáltatásai ekkor még nem értek véget. Családi tragédiák sora érte: gyermekei, egyetlen kislány kivételével mind meghaltak. A festőnő igazi harcos volt, összeszedte minden erejét, kézen fogta kislányát, elhagyta férjét, és megbízásai kapcsán hol itt, hol ott bukkant fel Európa-szerte.

Minden sorscsapás ellenére magabiztosan járta a saját útját, sosem ment újra férjhez. Okos asszonyként gyorsan felismerte helyzeti előnyét, hogy a gazdag apáknak a női művész kéjsóvár tekintetétől nem kellett félteniük lányaikat, asszonyaikat, így sorra kapta a megbízásokat. Női portrék sorát festette meg. Mindig keresett elég pénzt ahhoz, hogy biztosítsa gazdasági függetlenségét.

És vajon hogy oldotta fel az őt ért traumákat?

A festőnő élete végéig bizonyítani akart. Kétségbeesetten próbálta visszaszerezni a becsületén esett csorbát, és tehetetlen dühében műveivel állt bosszút a férfiakon. Fő motívumai a heroikus, erős asszonyok lettek. Egyedül Judit és Holofernész horrorisztikus történetét hat variációban festette meg.

Gentileschi Judit és szolgálója Holofernész fejévelForrás: Wikipedia

Képei szenvedélyesek és drámaiak, hősnői arcán nyoma sincs a nőies gyengeségnek vagy együttérzésnek. Könyörtelen mozdulattal nyesik le a férfi fejét, lazán hordozzák kosarukban a levágott kobakot, vagy vernek szöget a koponyájukba.

Gentileschi Jáhel és Sisera 1620Forrás: Wikipedia

Semmiképpen ne becsüljük alá a művésznő dühének jelentőségét! Festményei bizonyítékai a bosszúvágyának, nemcsak Tassi, hanem minden férfi ellen, akik megalázták, becsapták, cserbenhagyták. Egyfajta szimbolikus leszámolás ez a mély sebekért, amiket ejtettek rajta.

Nyitókép: Wikipedia

    Ezt olvastad már?