Magyar épületek, amiket a szerelemnek építettek

Miután kihúzgáltuk, a zoknijaink haszontalan ronggyá váltak a felnőttek szemében, de nekünk a szerelmet jelképezte. Az első szerelmet. Azóta is mindig eszembe jut ez, amikor egy-egy leselejtezett zoknit kidobok.

A leghíresebb ilyen épület az indiai Tadzs Mahal, az örök szerelem mementója. Szerelmesek millióit vonzza az a halhatatlan romantika, amit ez az épület jelképez. De nem kell a világ másik felére utaznod, hogy megtapasztald egy épület falaiból áradó múlhatatlan érzéseket. Vannak a közelünkben is efféle kőből épült szimbólumok.

Bory-vár - a művészi szerelem

A várat Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök építette negyven éven át teljesen egyedül. A vár központi helyén áll a hitvesi szeretet kápolnája, ahol felesége, Komócsin Ilona egész alakos ülő szobra található. A szobor felett pedig egy freskón a férj rendhagyó vallomásaként más művészek sárgával megfestett múzsái néznek le. Sárgulnak az irigységtől, mert egyetlen múzsát sem szerettek még annyira soha, mint Bory Jenő a feleségét.

Kripta villa - a beteljesületlen szerelem

A vörösre festett épület a Sípos-hegyen, Fonyód egyik legpazarabb kilátását nyújtó helyén épült meg. Abrudbányay Ödön építtette, és bár Kripta villaként lett ismert, eredetileg Magdus pihenőnek nevezte el. Szomorú történet az övék, a soha valóra nem vált álom története.

Pedig minden úgy indult, mint a mesékben: találkoztak, egymásba szerettek, és eljegyezték egymást. Ám az ifjú menyasszony három héttel az esküvő előtt váratlanul meghalt. A férfi sosem heverte ki ezt a veszteséget, és a villa alagsorában kialakította a nászszobát, amelyben egy vörös homokkőből faragott nászágyon, egy lágyan fodrozódó kőlepel alatt örökre együtt fekszik a két szerelmes. A babona szerint, ha egy szerelmespár megfogja egymás kezét e nászágy fölött, örökre együtt maradnak. Szerelmük örök lesz, mint Abrudbányay Ödön szerelme.

A nagy mesemondó háza - a végzetes szerelem

Benedek Elekről nem a mindent elsöprő, nagy szerelem jut eszünkbe először. Mi Elek apónak látjuk, aki azokat a meséket írta, amelyeket elalvás előtt olvastak nekünk. És nem annak a huszonéves ifjú újságírónak, aki beleszeretett a szép és okos trafikos lányba, Fischer Máriába. Házasemberként Kisbaconban telepedett le, ott építette fel álmai házát, és a ház homlokzatán ma is ott áll arany betűkkel a név: Mari. Neki építette.

Végtelenül szerették egymást, és valóban nem tudtak egymás nélkül élni. Olyannyira, hogy amikor Elek apó meghalt, felesége önszántából követte őt a halálba. Így ért véget az ő meséjük.
"Boldogan éltek, míg meg nem haltak."

Nyitókép: Shutterstock