Monet: a nyomortól a jólétig

Claude Monet festményeit nemcsak mindenki ismeri, de nehéz olyan embert találni, akinek ne tetszenének az impresszionista festő alkotásai. És ez bizony nem mondható el minden modern festőről.

Ezért is nehéz elképzelni, hogy nagyon hosszú - éhezéssel és nyomorgással kikövezett - utat kellett bejárnia, amíg tisztességes jövedelemre tudott szert tenni művészként.

A jólét kora

Egyik híres festménye, A pad - melyen központi alakként elegáns ruhába öltözött feleségét örökíti meg - már abban az időben készült, amikor már jóval többet tudott a tejbe aprítani. Sőt, meglehetősen jó körülmények között élt fiatal feleségével, Camille-jal és négyéves fiával. Méghozzá Argenteuilben, ami az impresszionizmus aranykorának legfontosabb helyszíne volt. Ez az előváros a 19. század közepétől kezdve kedvelt kirándulóhelye volt a párizsiaknak.

Forrás: Wikipedia

A művészetkedvelők pedig jól ismerhetik Monet, Renoir, Manet és a többi impresszionista képeiről. Ezek a művészek minden alkalmat megragadva a szabadban töltötték idejüket, hogy befogadhassák a fényeket, amik a folyó vizén pajkosan tükröződtek.

Egy ilyen lakókörnyezet hatalmas váltást jelentett Monet számára. Hiszen a fény festője elszegényedett kereskedőcsaládból származott. Édesanyja halála után jómódú nagynénjéhez költözött, aki még felnőtt korában is támogatta anyagilag. Azonban a néni keményen megkérte az árát: árgus szemekkel figyelte, hogy elég tisztességes-e fiatal unokaöccse életvitele, és szigorúan megkövetelte tőle a szakmai előmenetelt is. Ha a fiú szembeszegült vele, úgy bírta "jobb belátásra", hogy hosszabb-rövidebb időre megvont tőle minden juttatást.

Végül ez a zsarolás sem tudta megakadályozni a művészpalántát, hogy elhagyja a festőakadémiát, és a saját feje után menve új motívumokkal, új technikákkal kezdjen kísérletezni. Akkor is, ha újszerű, egyedi stílusa miatt csak nagyon kevés festménye jutott be a híres-neves Szalonba - eladni pedig egyetlenegyet sem tudott. Így tehát - a szigorú nagynéni és a szűklátókörű kortársak miatt - folyamatosan éhezett. Még azért is küszködnie kellett, hogy a festéshez szükséges anyagokat meg tudja venni.

Forrás: AFPforum

A jómódú barátainak írt könyörgő levelei bizonyítják, hogy Monet folyamatosan tele volt adóssággal. Még a nem éppen gazdag Renoir is teletömte a zsebeit kenyérrel, ha a szüleihez látogatott, azért, hogy Monet-nak adhassa - aki ekkor már a legnagyobb nyomorúságban élt együtt a modelljével, Camille-jal.

A tiltott szerelmek kora

Camille Doncieux kispolgári családból származott, és szülei hallani sem akartak arról, hogy lányuk egy nincstelen művész szeretőjeként éljen. Mindennek a tetejében, amikor a lány a festő gyermekét hordozta a szíve alatt, még Monet apja is utasította fiát, hogy szakítsa meg a kapcsolatukat. De az ifjú kitartott szerelme mellett. Mondjuk, csak hellyel-közzel, hiszen azért, hogy a havi apanázst ne veszélyeztesse, egy kis időre a visszahúzódott a nagynénihez.

Camille-t pedig várandósan egyedül hagyta... Ugyan a fiút elismerte a saját gyermekének, a házassággal mindenesetre három évet várt még. Végül csak a francia-német háború első évében vette feleségül az asszonyt, mivel így két legyet üthetett egy csapásra: teljesítette a rég halogatott kötelességét, és felmentést is kapott a bevonulás alól - mint házas, családos ember.

Forrás:  AFPforum
Művészek törvénytelen gyermekei
Visszatekintve a kor viselkedésformáira és elfogadott szokásrendjére, Monet Camille-jal szembeni viselkedése egyáltalán nem volt egyedi. Ha csak idősebb festő kollégáját és jó barátját, Manet-t említjük, már egyből árnyaltabb lesz a kép: Manet zongoratanárnő szeretőjének és közös gyermeküknek tizenhárom évig kellett a családtól és a barátoktól teljesen elszigetelve élnie. És a férfi csak apja halála után vette el feleségül a nőt, a fiukat pedig sosem ismerte el a sajátjának. Inkább az asszony a kisöccseként mutatta be mindenkinek.

Monet ezekben a nehéz időkben ismeri meg az impresszionisták festészetéért rajongó galéristát, Durand-Ruelt, aki a kereskedője lesz, és aki az évek során több mint ezer festményét adja el. Ennek a találkozásnak köszönhető, hogy 31 évesen megengedhette magának az Argenteuil elegánsabb részén található ház bérlését.

Abban az évben, amikor a padon ülő feleségét megfestette, már kereken 24.800 frankot keresett, ami egy párizsi orvos vagy ügyvéd akkori bevételének felelt meg. Innentől kezdve nyugodtan rendelhette ládaszámra a bort, alkalmazhatott szakácsnőt, nörszöt és kertészt. Ennek ellenére állandóan elmaradt a bérleti díjjal, mosodaszámlákkal, és továbbra is rendszeresen kért kölcsön a barátaitól. Vagyis Monet-nak semmi érzéke sem volt a pénzhez. És sajnos úgy gondolta, be kell bizonyítania gazdag nagynénjének, hogy legalább olyan nagy lábon tud élni, mint ő.

Camille és a másik nő

A fiatal Camille még éppen csak megszokta, hogy Madame Monet-ként mutatkozhat be, és végre kellemes környezetben kényelmes életet élhet. Az idill azonban nem tarthatott sokáig: nemsokára bele kellett törődnie egy másik asszony jelenlétébe is. Miután a festő egyik támogatója, az áruház-tulajdonos Hoschedé tönkrement, Monet nagyvonalúan odaköltöztette a saját házba - feleségével és hat gyermekükkel együtt. Így került a képbe Alice Hoschedé.

Forrás: AFpforum

A két asszony viszonyáról sokat elmond, hogy amikor Camille-nál méhnyakrákot diagnosztizáltak, Alice gondozta őt haláláig. Majd mikor végre Hoschedé úr is elhalálozott, Alice hozzá is ment Monet-hoz és így a nagyvilági asszony a festő befolyásos és elismert társa lett.

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: AFPforum

    Ezt olvastad már?