Holttesteket rajzolt és rajongott a nőkért: Medgyessy Ferenc szobrász

Egy férfinak kell, hogy legyen önbizalma - különösen, ha művész. Medgyessy Ferencnél ebben nem volt hiány, hiszen már gyermekkorában megmondta: mindenkinél jobban rajzol - beleértve a rajztanárát is...

A nősülést illetően sem volt szívbajos. Kis túlzással állítható: ő "találta fel" a modernkori párkeresést. A legenda szerint ugyanis hirdetés útján keresett magának feleséget - a 20. század első felében. "Házvezetőnőt keresek, s ha beválik, elveszem feleségül." Így talált asszonyt magának. Még az sem számított, hogy a párja egy fejjel magasabb volt nála - bár ez nem volt nehéz, hiszen az iskolában ő állt mindig a tornasor végén...

Felesége, Marija Alexandrovna Gyakonova úgy mesélte: megkérdezte a férfitól, hogy tudna-e neki állást szerezni. Az pedig ennyit felelt: "Igen, jöjjön hozzám feleségül!" Bárhogy is került sor a házasságra, tény, hogy jól működött, így a szobrász műhelyében mindig vidámság uralkodott. Egyszer, amikor idegenek az iránt érdeklődtek, hogy Marija a lánya-e, a szobrász azt válaszolta: "Nem, orvosi rendeletre a feleségem."

A házasságkötés nagy hatással volt rá. Korábban nem volt olyan földi hatalom, amely munka közben kimozdíthatta volna a műterméből. Ha azonban a felesége telefonált, hogy moziba szeretne menni, otthagyott csapot-papot - még Michelangelót is.

Művészetében kedvelte az erőteljes, robosztus nőalakokat, és összességében magát a női nemet. "A nőket mindig úgy tekintettem, mint a gyönyörű élet csodálatos ajándékát. A nők csodálatosak, olyan húrokat szólaltatnak meg az emberben, amelyekről azelőtt nem tudott."

Eredetileg nem szobrásznak, hanem orvosnak tanult. Szülei nem engedték, hogy holmi úri hóbortnak hódoljon, csak miután már kitanult egy rendes polgári szakmát. Orvostanhallgató korában is látszott azonban, hogy művésznek született. Tanárai azt gondolták, hogy szorgalmas ifjú, hiszen végigjegyzeteli a bonctani órákat - pedig valójában csak az emberi test anatómiájáról készített rajzot. "Jó nyugodt modellek voltak. Nem izegtek-mozogtak" - mondta később a holttestekről.

Gyerekként először csak az asztallap alsó lapjára firkált, nehogy kikapjon. Később, ha szemléltetni kellett valamit az iskolában, a tanár mindig őt szólította: rajzolja le Julius Caesart vagy a Lánchidat."Egész természetesnek találtam, hogy az egész kollégiumban én tudok legjobban rajzolni - rajztanáromat is beleértve (Bosznait). Ez volt a meggyőződésem, épp ezért nem is jártam semmiféle rajzórára, még görögpótlóra sem (...) maradtam tovább pad alatt rajzolónak. Nem volt, aki okítson."

Forrás: Wikipedia

Amikor később színt vallott apja előtt döntéséről, hogy szobrász lesz, az csak ennyit mondott: "Én úri mesterségre tanítottalak, és te agyagos lettél. Te választád... kódus lesz belőled!" Ezután Budapesten, Párizsban, Firenzében tanult, és elsajátította a kőfaragás mesterségét. Eleinte vívódott, hogy festő vagy szobrász legyen, végül - ahogy azt művei is bizonyítják - jól döntött...

Elismertségét jól szemlélteti, hogy négy allegorikus szobrával (Régészet, Tudomány, Művészet, Néprajz) Grand Prix-díjat nyert Párizsban.A ló-lovas ábrázolást illetően pedig újítónak számított a magyar szobrászatban. Központi témája volt emellett a tánc is. Bár Debrecenben kezdte pályafutását, az 1910-es évektől kezdve egészen haláláig a Százados úti művésztelepen alkotott, mely Budapest első művésztelepe volt.

Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található, ahol egy saját maga készítette szobor díszíti nyughelyét.

Forrás: Wikipedia

 

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Herczeg Zsuzsa saját képe

    Ezt olvastad már?