Költészet a kamaszok nyelvére fordítva

Sokan háborognak azon, hogy a mostani fiatalok keveset olvasnak. Nem mintha az én gyerekkoromban általános dolog lett volna, hogy minden tizenéves elkötelezetten bújja a könyveket...

Voltak, akik rendszeresen jártak könyvtárba, de olyanok is, akiknek még a kötelező olvasmány is gondot okozott. A versek pedig ezen belül is külön lapra tartoztak. Hiszen a költészetet még nehezebb befogadni. Egyrészt a nyelvezete és a szimbólumai miatt, másrészt azért, mert a költők többnyire mély és felfokozott érzéseket sűrítenek bele néhány sorba. Ez pedig igazi nyitottságot igényel. Időt kell hagyni az olvasók számára, hogy - az elsőre talán szokatlan kifejezések és rímek varázsa - megérintse a szívüket.

Rengeteg elhivatott magyartanár küzd azért, hogy befogadhatóvá tegye a verseket a tizenéveseknek. "Nem létezik, hogy nem érzik!" - mondta kétségbeesetten az egyik ilyen ismerősöm, remény és elkeseredés elegyével a hangjában. "Nem létezik, hogy egy mostani kamasz nem borzong bele ugyanolyan átütő erővel Ady szenvedélyébe. Hogy nem járja át Radnóti szívbemarkoló fájdalma, ami szinte a bőrödbe mar. Hogy nem sajdul bele a szíve József Attila kétségbeesett akarásába, amivel szeretetért kiált..."

Forrás: Shutterstock

Azt válaszoltam: miért ne éreznék? Ugyanúgy megérinthetik és magukkal ragadhatják őket a versek, mint az ötven vagy száz évvel ezelőtti fiatalokat - hiszen semmivel nem rosszabbak vagy érzéketlenebbek. Az érzések pedig, amelyeket a költészet közvetít, szintén változatlanok: egy mai kamasz is ismeri az örömöt, a szerelmet, vagy épp a fájdalmat. Csak meg kell találni a módot, hogy mindez eljusson hozzájuk.

Hogy ez kinek a dolga? A miénk, felnőtteké.

Nem, nem elég, hogy sok vers benne van az iskolai tananyagban. Ez az alap. Nyilván találkozniuk kell velük az iskolában is. Ám ha csak ott olvasnak verset, megvan a veszélye, hogy a mély, érzelemtől rezgő sorok elvesznek a bemagolandó Pitagorasz-tétel, az egyenletek bonyolult sora és a kémiai reakciók között. Eggyé válnak a többi kötelességgel. Ezért meg kell találnunk azt a pluszt, amire egy mostani tizenéves is felkapja a fejét.

Szerencsére a MyPoetry kampány elindítói felismerték ezt, és egy egészen más, modernebb módszerrel próbálják felhívni a fiatalok figyelmét a költészetre. Hiszen van egy csatorna, ami biztosan megtalálja őket: a közösségi média világa. E-mail üzenetek, chat beszélgetések, emoji jelek... Épp ezért a kampány keretében óriásplakátokon szerepel egy-egy idézet ismert költőktől - olyan formában, mintha a költők egymással csetelnének.

Forrás: MyPoetry

A tankönyvekben szereplő Petőfi Sándor "feléled" - mintha köztünk járna, a 21. században. A kamaszok számára eddig talán csak egy nevet, évszámokat és száraz tényeket jelentett - most viszont hirtelen emberközeli lesz. A megszokott - vagy ismeretlen - verssorok chat üzenet formájában egészen másnak tűnhetnek a számukra. Rácsodálkozhatnak: felfedezhetik, közelebb érezhetik magukhoz az idézetek mögött álló ember személyiségét.

A klasszikusaink értéke és mondanivalója nem sérül ezzel, hiszen az mindig és minden körülmények között örök. Miért ne tálalhatnánk egy kicsit más formában őket? A lényeg, hogy a srácok felkapják rá a fejüket. Hogy azt érezzék: ez az idézet még a mai világban is frappáns és vicces. Egy másik pedig még most is szívbemarkoló... Ha pedig - más formában és környezetben - gyökeret ver a fejükbe egy-egy sor vagy gondolat, talán otthon is könnyebben fellapoznak majd egy verseskötetet.

"Tenyeremre tettem a lelkem/Nézd meg, milyen szép százlátó üveg!/De Ő gyémántokat szedett elő/Mert Ő az embert sose érti meg." - írta József Attila egy töredékében. Mi ne legyünk ilyenek! Nem minden tizenéves bújja rögtön elkötelezve a százoldalas versesköteteket, ez igaz - de minden siker apró lépésekkel kezdődik. Értékeljük a százlátó üveg szépségét, és ne akarjunk rögtön gyémántot a tenyerünkbe!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock/ MyPoetry

    Ezt olvastad már?