Kínában a romantika halott – és élvezi!

Kína az ellentmondások országa: alig harminc év alatt mentek végbe olyan változások, amikhez a nyugati társadalomnak hosszú évszázadok alatt kellett alkalmazkodnia. Ezért fordulhat elő, hogy egyrészt óriási városok – felhőkarcolókkal, luxuséttermekkel – millióknak adnak otthont és lehetőséget a feltörekvésre, míg a másik oldalon nagyon is élnek a szigorú – mondhatni vaskalapos – tradíciók. Az erőltetett fejlődés miatt pedig nagyon végletes a kínai fiatalok hozzáállása a sikerhez, pénzhez – no meg a szerelemhez.

Magyar srác menni Kína!

Kínában egyelőre jól megfér egymás mellett a tradíció és innováció. És a falusi, éhező kínai földművesek képét is egyre jobban elnyomja a csillogás, az elképesztő tempóval fejlődő technológia, és legfőképpen a pénz. A modern kínai gondolkozásmód nagyban különbözik az előző generációkétól, és a „minél nagyobb, annál jobb” hozzáállás az élet minden aspektusába beszivárgott.

Bár Gábor többször járt Kínában, mielőtt végleg odaköltözött, az első kultúrsokk őt is ugyanúgy érte, mint bárki mást. A kínai éttermekben árulnak skorpiótól kezdve előre felvágott és az ínyencek számára frissen elkészített krokodilon át teknőst, kacsanyelvet, csirkelábat, de akár sült szöcskét is.

Az egy négyzetméterre jutó emberek száma bőven (!) meghaladja a kellemes egy főt. Így a személyes tér fogalmát is eléggé át kellett értelmeznie a magyar srácnak. Az együttélést az sem könnyítette meg, hogy a kínaiak kifejezetten utálják betartani a szabályokat.

– meséli Gábor, aki azért nehezen szokta meg, hogy az utcákon megszokott a köpködés, és a gyerekek simán nyilvánosan végzik a kis- és nagydolgukat.

Gábor feleségének, Ashley-nek különösen meglepő volt, hogy Kínával ellentétben Magyarországon nincsenek mindenhol csótányok, és hogy mind a folyóvíz, mind a palackozott víz tiszta és finom.

– összegezte Ashley eddigi budapesti élményeit.

A jövő országa

Persze Kína nem hiába világhatalom, hiszen a kínai technológia az egyik legelőrehaladottabb a világon. Ez a mindennapokban is gyakran megjelenik, például a zökkenőmentes és gyors tömegközlekedésben, ahol nincs szükség jegyellenőrökre, mert minden automatikus. Ahogy minden más is – a mozijegytől az éttermi számláig – online vagy telefonon keresztül megvásárolható.

Ashley Magyarországon töltött ideje alatt legfőképpen az óriási kínai bevásárlóközpontokat és a 0-24 nyitva tartó üzleteket hiányolta. Illetve azt, hogy Kínával ellentétben Budapesten bizony kiürülnek az utcák éjszaka.

Szóval hogyan működik egy európai-kínai párkapcsolat?

És ha esetleg mi is kínai párra vágynánk, akkor hogyan fogjunk hozzá? Gábor szerint legfőképpen sehogy.

– meséli nevetve Gábor.

Ez az első benyomás annyira erős volt, hogy fel is készült rá, hogy amíg az országban tartózkodik, bizony semmi romantikára nem számíthat. Persze, nem minden úgy alakul, ahogyan eltervezzük, így Ashley és Gábor, bár szövevényesen, de egymásra találtak egy salsabuli keretében. Jó pár tánccal és átbeszélgetett délutánnal a hátuk mögött, Ashley hamar úgy döntött: hátrahagyva csapot-papot, követi Gábort Sencsenbe. És azóta elválaszthatatlanok.

Kulturális szakadék

Persze, mint várható, egyetlen párkapcsolat sem teljesen zökkenőmentes, legfőképpen ha két különböző kultúrát és nyelvet is bedobunk mellé. Sokat könnyített a helyzeten, hogy Ashley – sok kínai lánnyal ellentétben – szerencsés volt, és megtanulhatott angolul. No, meg nem Gábor révén találkozott először a nyugati kultúrával, hiszen egyetemi évei alatt néhány európai és amerikai diákkal élt együtt.

– meséli Ashley, aki maga is eltanulta ezeket a szokásokat.

De nemcsak külsőségekben mutatkozik meg a kulturális különbség, hanem a mindennapi kommunikáció során is. Jó példa erre a viccmesélés:

– magyarázza Gábor.

Mutasd a bankszámlád!

Ugyan Kínában elterjedt, hogy a lányok külföldi férjre vágynak, Gábor és Ashley kapcsolata nem megszokott, és nem feltétlenül illik bele az általános kínai párkapcsolati rendbe. Ők szeretik egymást, és ezért összejöttek. Ez nagyon nem mindennapi történet a keleti országban.

– meséli Ashley és Gábor. Erre persze legyinthetnénk, hiszen láttunk már ilyet itthon is. De míg ez nálunk "ciki", és titkolni illik, ha csak a pénzre hajtunk, addig Kínában az első kérdés, amit egy szülő feltesz a jövendőbeliddel kapcsolatban, az az, hogy mennyit keres? És ezt nem visszafogottan teszik, hanem egyenesen nekiszegezik az embernek. És ez ellen nem is nagyon lázadnak a fiatalok. Sőt sokszor így gondolkoznak ők is.

Itt nincs könnyed flört meg ismerkedés. A randevúzás célja kizárólag a házasság. És megszokott, hogy egy kínai fiatalnak nem volt egy-kettőnél több párkapcsolata házasság előtt, ahogy a nászéjszaka előtti szex is viszonylag tabutéma még mindig.

A párkapcsolati stresszhez az is hozzájárul, hogy egy kínai lánynak 25 éves kora körül férjhez kell mennie, és kész. Legalábbis, ha nem vágyik a társadalom megvetésére. Persze nem mindegy, hogy kihez!

Sok fiatal vallja azt az elvet, ami egy népszerű kínai TV-műsorban is elhangzott: „Inkább sírnék egy BMW-ben, mint nevetnék egy biciklin.”

Férfiideál = Amerika kapitány

Egy gazdag nyugati férj pedig igazi főnyereménynek számít. Ilyenről álmodozik minden kínai lány. De persze azt ne várja el tőlük senki, hogy esetleg megtanuljanak angolul a cél érdekében. Szerintük a külföldi férjeknek kell megtanulniuk kínaiul, majd pedig hagyják maguk mögött minden nyugati kötődésüket a feleségük kedvéért – és éljenek "kínai" életet!

Ha mégis belevágnátok a kínai párkeresésbe, akkor Gábor a következőt tanácsolja: „Tanulmányozd a kultúrát és a nyelvet.” Aztán sok szerencsét!

Nyitókép: iStockphoto