Énidő: fogadjunk, hogy rosszul csinálod!

Énidő. Te hallottál már róla? Én nemhogy hallottam róla, de arról is meg voltam győződve, hogy magas fokon művelem!

Aztán nemrég kiderült, hogy totál rosszul csinálom. Pontosabban egy életmód tréner - nevezetesen Bakos Zsuzsi - rávilágított, hogy eléggé félreértettem, mit is jelent önmagamra időt fordítani...

Ő így definiálja az énidő fogalmát: minőségi, önmagunkra fordított idő. Vagyis az, ha találkozol a barátnőddel, és közös program gyanánt rád zúdítja az összes búját, baját, az nem énidő. Ahogy a fogmosás, szőrtelenítés és a facebook hírfolyam görgetése sem. Sőt, és most kapaszkodj meg: az sem minőségi énidő, ha a pároddal szerelmesen andalogsz az Andrássy úton vagy a Hármashatár-hegyen. Bár ez utóbbi kicsit megrázott, ahogy kicsit utánagondoltam, rájöttem: nem is olyan meglepő ez az állítás! Hiszen a kapcsolat szempontjából természetesen fontos, hogy töltsünk időt együtt, de attól, hogy jól érezzük magunkat a másikkal, az még nem önmagunkra fordított, minőségi énidő.

Tudatosan vagy tudat alatt, de mindenki érez késztetést a saját belső harmóniájának megtalálására. Egyszerűen mert így vagyunk összerakva, ez lenne a normál létállapotunk.

Forrás: iStockphoto/Neustockimages

Ugyanakkor sokan azért sem hajlandóak lelassítani, mert félnek szembenézni a valósággal, életük valós helyzetével.

A mai világ lüktető tempója kifejezetten az énidő ellen dolgozik: az elcsendesülésre teljesen felesleges időpocsékolásként, semmittevésként tekint a társadalom... Hiszen annyi program van! Annyi minden zajlik a körülöttünk, amiről nem szeretnénk vagy nem merünk lemaradni! Mígnem egyszer csak azt vesszük észre, hogy eltűnt az életkedv, elfogyott az energia, állandósult a levertség és a világvége hangulat. Jobb esetben magunk jövünk rá, hogy alapos pihenésre, feltöltődésre van szükségünk. És nem várjuk meg, amíg egy komoly egészségügyi probléma jelzi nekünk: ideje megállni, hogy aztán ne a kórházi ágyon mélázgassunk a folytatásról!

A kimerültség fizikai jelei kezdetben a fejfájás, ideggyengeség, hátfájás és gyomorbántalmak. Továbbá a véget nem erő megfázás is ide sorolható.

Nulladik lépésként meg kell tanulni megbarátkozni az egyedülléttel, ami nem összekeverendő a magánnyal. Az egyedüllét egy döntés, amit te magad hozol meg - önmagadért. Lehet az egy tízperces séta a ligetben vagy egy kellemes esti fürdő is.

Forrás: Getty Images/Srdjan Pavlovic

Az elcsendesülésre fordított időt fokozatosan ajánlatos növelni. Ez egy folyamat, amit nem szabad siettetni, de tudatosan lehet befolyásolni. A minőségi magadra fordított idő meghálálja magát! Nem szabad bedőlni az ellendrukkereknek és hagyni eltántorítani magad!

Lépesek, amelyek segíthetnek:

  1. Csökkentsd a digitális világ zaját! Nem kell mindig és mindenkor elérhetőnek lenned online! Nyugodtan magad mögött hagyhatod időről időre a virtuális világot, és beléphetsz a való életbe anélkül, hogy fél szemmel az értesítéseidet lesnéd.
  2. Nem kell folyton multitaskingolni, vagyis párhuzamosan több dolgot csinálni! Még akkor sem, ha képes vagy rá. Pipáld ki, hogy neked ez is megy, de nem kell folyton ezer felé figyelned, mert irtó fárasztó!
  3. Engedd el a megfelelési-kényszered! Hidd el, hogy mindig lesz valaki, akinek nem leszel elég jó! Kár ezen gyötrődni.

Az énidő ajándéka

A magadra fordított idő hamarabb fogja megláttatni hálás mivoltját, mint remélnéd. Olyan apróságokra kell számítani, mint például, hogy újra meglátod az élet napos oldalát: a nehézségeket megoldandó feladatnak és nem tőrdöfésnek érzékeled, felszabadulsz, kreatív és energikus leszel.

Viszont ahogy az életben semmit sem, ezt sem adják ingyen! És nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra 180 fokos fordulatot vesz az életed csak azért, mert elolvastál egy cikket! Időt és energiát kell belefektetni, hogy aztán végül megtérüljön.

Apróságok, amelyek mentén elindulhatsz:

  • Első lépésként mondjuk leülsz és kettő percre kikapcsolsz minden virtuális zajt. Igen, a tévét is! Kettő percre elhúzódsz a lakás egyik zugába, vagy az ablakba, és nem csinálsz semmit.
  • Ha ez megvolt, akkor nem hagyod, hogy lelkiismeret-furdalásod legyen emiatt. Neked is jár az énidő!
  • Majd veszel egy papírlapot (nem, a laptop nem jó) és egy tollat, és könyörtelenül szembenézel a napirendeddel. Az időrabló, apró-cseprő ügyeiddel is! Ha nagyon trendi akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy időmenedzsmentet készítesz magadnak.
  • Szakítasz időt magadra. Legyen az először 2 perc, amit fokozatosan növelsz öt percre, és így tovább.
  • Találj egy mozgásformát és esetleg valami kreatív tevékenységet, ami segít levezetni a stresszt! Biztos, hogy van olyan sport, amit te is szívesen végzel, csak meg kell találni!
Forrás: Getty Images/Todor Tsvetkov

A fentiekben vázoltak csupán érintőlegesen tartalmazzák a Be Smart Klubban tartott előadás során elhangzott számtalan hasznos gondolatot. Szóval ne aggódj: ha neked ezek a trükkök nem jönnek be, van még más lehetőség az énidő "begyakorlására"! Járj utána, kérdezősködj, menj el egy tréningre - ami éppen belefér a mindennapjaidba! A lényeg, hogy vesd el a gondolatot:

Ez nekem úgyse fog menni!

Nincsenek kialakított sémák, amik mindenkinél működnek. Mindenkinek más jön be, mindenki máshogy tud töltődni és ellazulni is. A feladat, hogy megtaláld azt, ami neked kell ahhoz, hogy igazán önmagadra lelj!

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?