Te felelősséget vállalsz, vagy áldozat vagy?

Sokan nem vállalnak felelősséget magukért: a döntéseikért, a tetteikért, vagyis úgy egyáltalán, az életükért. Könnyebb áldozatot játszani, és mást hibáztatni mindenért. Így változtatnod sem kell, hiszen más tehet róla...

Kényelmes, ugye? :-) Például azt mondani, hogy "A főnököm a hibás, amiért én rosszul érzem magam a munkahelyemen." Igen, lehet, hogy rossz főnökkel vert meg a sors, de ki mondta, hogy tűrnöd kell? Keress másik munkahelyet! Megteheted, senki sem kényszerít arra, hogy a rossz főnök beosztottja maradj. Persze, persze, tudom: most nem, mert majd áthelyezik/megvárod az éves bónuszt/most nem tudsz erre koncentrálni/ nem olyan a csillagok állása...

Általában ez mind csak kifogás, ugye tudod?

Valójában azt választod minden nap, hogy odamész ahhoz a bizonyos főnökhöz, és lehetőséget adsz neki, hogy továbbra is rosszul bánjon veled. Nyilván, mindenki pénzből él, és szükséged van a munkahelyedre. De nem mindenáron! Ha nagyon méltatlanul bánnak veled, nem kötelező tűrnöd...

Tehetsz ellene!

A felelősség hárításával az a baj, hogy könnyű beleragadni az áldozat szerepébe, és a végén tényleg elhiszed, hogy az életedet nem te irányítod. Pedig igen! A jövődet az formálja, ahogy a jelenben gondolkozol. Akár tetszik, akár nem, így van... Olyan jövőt teremtesz magadnak, amilyenek a gondolataid. Ahogy a jelened is annak a következménye, ahogyan a múltban gondolkodtál.

Tehát ha elhiszed, hogy te áldozat vagy, akkor az is leszel, és előbb-utóbb mások is így fognak kezelni. Ha viszont abban hiszel, hogy te irányítasz, és igenis tehetsz azért, hogy jobb legyen az életed, akkor így is lesz. És ne légy elégedetlen, ha csak egy apróságot tudtál éppen tenni, mert a kis lépés is jóval több a semminél.

Sokszor a szüleinket hibáztatjuk azért, ahová jutottunk. Igen, lehet, hogy nem azt kaptad, amire szükséged lett volna. Lehet, sőt, biztos, hogy elkövettek hibákat - mivel ők is csak emberek... És ez rossz érzés, megértem. Én is átéltem. Egy ponton túl viszont be kell látnod, hogy felnőttél, és nem teheted őket felelőssé mindenért életed végéig.

Forrás: Shutterstock

Oké, ez a múltad, ezt kaptad, ezen már nem változtathatsz, de a jövődön igen: azt választod, hogy továbbra is ezen keseregsz, és hibáztatod őket, vagy mondhatod azt is, hogy a jövőben másképp csinálod. Te választasz, mindig! Van erre egy nagyon jó, elgondolkodtató idézet:

"Szüleid mindent megtettek, ami csak tőlük és lelki fejlettségüktől telt. Amit azonban nem tudtak, arra téged sem taníthattak meg." (Louise L. Hay)

Tehát hagyd abba a másokra mutogatást! A múlt az múlt, azon már nem változtathatsz, de a jövődön még nagyon is.

"A kiszolgáltatottság megnyugtató, hisz semmiért nem vagy felelős. A szabadságnak azonban ára van: felelősséggel jár, többé nem mutogathatsz másra." (Braskó Csaba)

A felelősségvállalás lehetőséget teremt a változtatásra és a szabadságra... Vállald a felelősséget önmagadért és egy olyan jövőért, amire vágysz!

Fehérvári-Varga Judit

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?