A nő, akit börtönre ítéltek, mert megmutatta a haját

Míg Európa-szerte sorban hozzák a törvényeket, amelyek tiltják, hogy a nők kendővel takarják el hajukat és arcukat, számos országban - köztük Iránban - börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik nem hordanak kendőt.

Shaparak Shajarizadeh hazája ellensége lett, mert megmutatta a haját. Pedig ő egy egyszerű, hétköznapi feleségként és anyaként tekint magára. Negyvenes nőként még voltak emlékei arról, amikor az 1979-es iszlám forradalom előtt kendő (azaz hidzsáb) nélkül jártak-keltek az iráni nők, és épp úgy öltözködtek, mint nyugati társaik. Kivéve persze azokat, akik vallási okokból másképp döntöttek - ez azonban senkit nem zavart. Ahogyan ők sem a hatóságokat.

Aztán változott a politikai helyzet, és szigorú dresszkód került bevezetésre. A nők teljes hidzsábot kell, hogy tartsanak, ha kilépnek a házból: a hajat, fület és nyakat elfedő kendő mellett fontos, hogy karjaik, lábaik és válluk is fedve legyen, méghozzá bő, formákat még csak véletlenül sem sejtető ruhadarabokban. Ilyen például az abaja, ami egy - egyébként rendkívül kényelmes - bő szabású, naptól és széltől védő egyberuha.

Forrás: Shutterstock

"Mindig is áhítattal figyeltem azokat, akik megmutatják a hajukat" - mondja Shaparak a BBC dokumentumfilmjében. 2014 táján ugyanis megjelentek azok az iráni nők, akik az Instagramon vállalták fel magukat hidzsáb nélkül. Többen a kezükben tartják a kendőt, és tüntetőleg emelik a magasba azt, miközben hajukat borzalja a szél.

#mycameraismyweapon, vagyis #afényképezőgépemafegyverem hashtaggel üzennek, hiszen a kendő eltávolítása a polgári engedetlenség egy sajátos formája - ami lassanként mozgalommá nőtte ki magát. 2017-ben már 35 nőt ítéltek börtönbüntetésre Iránban, mert hidzsáb nélkül mutatkozott.

Shaparak először az Instagramon, majd az utcán jelent meg a haját elfedő kendő nélkül, amit ő is magasba emelt a béke és a szabadság szimbólumaként. "Szabadnak és erősnek éreztem magam, számomra ez egy tudatos forradalmi tett volt" - vallja be. Öt percig tartott: azután megjelent egy rendőrautó, és elszállította őt.

Forrás: Shaparak Shajarizadeh/Twitter

Régóta követték a nő munkásságát, az őrsön pontosan tudták, kivel van dolguk: egy Nyugat-szimpatizáns hazaáruló, rendbontó. Megpróbálták rábizonyítani, hogy kémkedik is, majd megcibálták a haját, és alaposan megverték. Innentől nem volt megállás: Shaparak hivatalosan is a polgári engedetlenség egyik szimbólumává vált.

A történtek után elmenekült az országból. Törökországba, majd onnan Kanadába szökött, ahová nem sokkal később fia is követte. Most mindketten arra várnak, hogy menedéket kapjanak. "Tudom, hogy sok nő tudatosan, önként választja a hidzsábot. Mélyen tisztelem őket, és úgy gondolom, ehhez joguk van.

Minden nőnek, minden embernek joga van ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben maga döntsön, és én hiszek abban, hogy a hidzsábot viselő nők közül is sokan támogatnak minket. Abban rejlik az erő, ha a nők egymást támogatva érik el, hogy szabadon dönthessenek" - foglalja össze hitvallását.

A nőket felszabadító mozgalmak célja a tévhittel ellentétben ugyanis nem az, hogy a hidzsábot tiltsák be, hanem épp ellenkezőleg: minden nő maga dönthessen arról, hogy követ-e bármilyen vallási előírást, és ha igen, milyen formában teszi azt.

Shaparak és a kamerájukat fegyverként használó nők tehát a teokratikus Iráni Iszlám Köztársaság szigorú dresszkódját éppen úgy elítélik, mint a hidzsábot és nikábot (teljes arcot elfedő kendőt) tiltó törvényjavaslatokat a nyugati országokban. "Hadd rendelkezzen mindenki a saját teste, öltözéke és hite fölött" - mondja a nő, aki azóta világszerte több százezer nőt inspirál.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: AFPforum

    Ezt olvastad már?