Nem adok borravalót, ha nem dolgoztál meg érte!

Múltkor, amikor étteremben voltam, úgy döntöttem, nem adok borravalót. Ez tőlem nagy dolog, hiszen kényszeresen nagylelkű vagyok. Biztos valami gyerekkori becsípődés lehet, hogy nem akarom, hogy smucignak tűnjek.

De hát azért mindennek van határa! A pincért szinte le kellett vadászni, ha kérni szerettem volna valamit. Nem azért, mert teltház volt, hanem mert meg sem próbált abba az irányba nézni, ahol esetleg észrevehette volna egy vendég jelzését. Szerintem több energiát fektetett a munka megúszásába, mint amennyi kihozni lett volna azt a nyomorúságos limonádét.

Amikor sikerült elkapnom, igyekeztem különösen kedves lenni vele - talán csak rossz napja van. Hát ez sem jött be. Szóval, végül úgy döntöttem, hogy nem adok borravalót. Ő pedig úgy nézett rám, mintha minimum arcon köptem volna. Szerintem még cöccögött is egyet félhangosan.

Ahogy beleástam magam a témába, és elmerültem a "borravaló" és "szervízdíj" keresőszavakra kiadott cikkek, bejegyzések és fórumok mocsarában, nem egy olyan állásponttal találkoztam, hogy "a borravaló jár". A legtöbb ilyen okfejtés nyilván vendéglátósoktól származott. Volt köztük olyan, aki a sok rossz tapasztalat miatt (vendégekkel és munkáltatókkal egyaránt) rántott kardot a MINDEN ESETBEN kötelező jutalmazás mellett.

És volt, aki egészen végiggondolandó érvekkel támasztotta alá a dolgot. De továbbra is úgy gondolom, hogy ha a szolgáltató nem érdemelte ki, akkor nem jár a pozitív megerősítés - anyagi értelemben sem. (Ha kiérdemelte, akkor viszont fogadjuk el, hogy hozzátartozik az éttermi kultúrához az extra juttatás!)

Ez bele van kalkulálva a bérébe!

Ez volt az egyik legvédhetőbb érv a kötelező borravaló mellett. És nagyon is el tudom képzelni, hogy az alapfizetésük pont semmire sem elég, és csak azért vállalták el a munkát, mert extra bevételre számítanak a vendégektől. Most jöhetnék azzal, hogy akkor ennyi erővel bármelyik alulfizetett tanár is borravalót várhatna a szülőktől minden matekóra után.

De szerintem ez demagóg lenne. Mert el kell fogadni, hogy a vendéglátóiparban ez így alakult ki. Lehet, hogy egyszer majd kikopik - de ez a jövő zenéje, nekünk pedig a jelen körülményeit kell figyelembe vennünk.

Forrás: Shutterstock

Ám ha a felszolgáló maga vállalta, hogy ha nem kap borravalót, akkor hó végén nem tudja fizetni a számlákat - és elvárja tőlem, hogy erre legyek tekintettel -, akkor önmagától is várja el, hogy a kis extra pénzért egy kis extra energiát is bele kell fektetnie a munkába! Azaz nem elég elém pakolnia a rántott húst, hanem legyen kedves, udvarias, figyelmes!

Viszont ha ezt megteszi, akkor tényleg háláljuk meg, hogy különösen kellemessé tette a kikapcsolódásra szánt időnket! Ja és azt se felejtsük el, hogy ők is emberek, és nem a lelküket vesszük meg azért a pár száz forintért. Ne seggnyalást vagy csodát várjunk tőlük - pláne teltház idején. De értékeljük a figyelmességet és az igyekezetet!

Na, és a futárokkal mi van?

Bevallom, ezzel még nekem is gondom van. Mert ha elmegyek étterembe, tényleg sokat számít, hogy milyen a kiszolgálás. És hajlandó is vagyok "megfizetni" az árát annak, hogy önfeledt legyen az estém. De a futár mi extrát tud nyújtani, amiért nekem hálámat plusz 10%-kal kéne kifejeznem?

Pláne, ha késett is. Oké, lehet, hogy nem miatta hűlt ki a pizzám, hanem az étterem bénázott. De én nem tudok bemenni a vezetőséggel vagy a szakáccsal vitatkozni. Szóval, a futár felé tudom csak elégedetlenségemet kifejezni - azzal, hogy nem adok borravalót.

Ha ő elégedetlen azzal, hogy mások hibájából nem jut kiegészítő jövedelemhez, jelezze a gondokat a munkáltató felé! És ha azon aggódik, hogy egy udvarias problémafelvetés miatt kirúgják, nyugodjon meg: az a szolgáltató, aki nem törődik az ügyfél elégedettséggel, úgyis rövid időn belül csődbe fog menni.

Szervízdíj?

Hát ez az, amit sehogy sem vesz be a gyomrom. Ha elégedetlen vagyok a nemtörődöm, undok felszolgálóval, miért kéne őt pont úgy "jutalmaznom" vagy "hálálkodnom" neki, mint az ultra jó fej, figyelmes kollégájával? De ami pedig még érthetetlenebb számomra, amikor a kötelező, árba beépített szervízdíj mellé még extra borravalót várnak el.

Állítólag van olyan, hogy a munkáltató "lenyúlja" tőlük, de akkor miért rám haragszanak? Miért rám cöccögnek? Illetve nekem honnan kéne tudnom, hogy épp náluk a felszolgálási díj nem a szervízt végzőknél landol? Vagy a biztonság kedvéért adjak mindenhol 20%-ot, mert 10%-ot úgyis lenyúlnak tőlük? Vagy még többet? Hol lesz a megállás?

Hová vezet az, ha a felszolgálók kicsit sem állnak ki az igazságtalan munkáltatókkal szemben? És minden felelősséget a vendégekre hárítanak, hogy - sajnálatból, mert hát kizsigerelik őket - kötelezően kompenzálják a rosszul kialkudott munkafeltételeiket? Ez a hozzáállás szerintem semmilyen szempontból nem viszi előre a dolgokat. Sem a felszolgálók, sem a vendégek szempontjából.

Tudatosság - erre lenne szükség minden oldalról. Vagyis: igenis adjunk borravalót, de ne gondolkodás nélkül! És igenis elvárható a "bérkompenzáció", ha tesznek érte - de ne akarják a munkáltató összes bűnét a vendégeken leverni...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?