Ha trehány vagy, lelki békére se számíts!

Van úgy, hogy azt érezzük: az életünk egy káosz. Nem vagyunk rá hatással, kicsúsztak a dolgok a kezeink közül, elvesztettük az irányítást: már csak néma elszenvedői vagyunk a körülöttünk zajló történéseknek.

Pedig ez nincs így - csak néha nehéz eldönteni, hogyan szerezzük vissza a kontrollt a saját életünk felett, amikor minden olyan zavarosnak tűnik. Én hiszek abban, hogy a belső és a külső világunk összefügg. Ha káosz van körülöttünk fizikailag, valószínűleg belül is hasonló a helyzet, hiszen a kettő hat egymásra.

A jó hír viszont az, hogy ez fordítva is igaz: ha a külső környezetedet rendezed, nagy valószínűséggel rendeződik a belső is (vagy legalábbis elindul valami pozitív változás).

Azt javaslom : ha nem tudod, hol kezdd, akkor kezdd a külsővel! Rendszerezd a dolgaidat, szabadulj meg attól, ami felesleges! Hajlamos vagy mindenféle tárggyal telerakni a lakást: nem is tetszenek, csak kaptad valakitől, és nincs szíved kidobni.

Vagy egyszer jó ötletnek tűnt megvenni, de már nem is érted, miért. A sok tárgy azonban elvonja a figyelmedet, sőt, egyenesen stresszt okoz. Csak pakolsz ide-oda, a takarítás pedig kész rémálom, hiszen nincsenek tiszta felületek, mindent elborít a sok felesleges kacat.

Ha éreztél már így, azt javaslom, ugorj neki, és szelektálj! Dobd ki, add el, ajándékozd oda, szabadulj meg mindentől, ami nem kell! Hidd el, meg fogsz könnyebbülni utána!

Tudom, mert kipróbáltam. Pedig én is nagy gyűjtögető vagyok, nehezen válok meg tárgyaktól - és emberektől -, még akkor is, ha már nincsenek rám jó hatással. Néha mégis ez szükséges ahhoz, hogy tovább tudj lépni: hogy fellélegezhess, képes légy másra fókuszálni és más életet élni.

Forrás: Shutterstock

Minden apró lépés számít. Ha elkezded a környezeted átrendezését, az a lelkivilágodra is hatással lesz. Egyrészt jobban fogod magad érezni, amiért csak azok a dolgok vesznek körül, amiket tényleg szeretsz és fontosak a számodra. Másrészt rájössz, hogy igenis a te kezedben van a döntés, a kontroll. Te határozod meg, mi (vagy ki) maradhat az életedben, és minek kell mennie, mert már nem segít téged, és nem tesz boldoggá.

Ez ugyanúgy érvényes a nem hordott ruhákra, cipőkre, mint azokra az emberekre, akik folyton panaszkodnak, és minden velük töltött idő után úgy érzed, mintha átment volna rajtad egy úthenger. Valóban szükséged van erre? Így szeretnéd érezni magad? Az időd a legdrágább dolog, amit csak adhatsz valakinek - miért ne adnád olyannak, aki meg is érdemli?

Nehéz egy olyan környezetben fejlődni, haladni, pihenni, ami tele van kacattal és elvonja a figyelmedet. Gondolj egy íróasztalra: tudsz hatékonyan dolgozni, ha tele van tollakkal, fecnikkel, számlákkal, és szinte már oda sem férsz?

Sokkal jobb, ha tiszta, rendezett, átlátható asztalhoz ülsz, ugye? Így van ez az egész lakásoddal, környezeteddel, életeddel. Akkor tudod, hová tartasz, ha mindent átlátsz. Akkor tudsz hatékony lenni, ha csak a fontos dolgok vesznek körül - olyanok, amelyek egyúttal örömet is okoznak.

Néha meg kell szabadulni pár régi dologtól, ami valaha sokat jelentett, ma viszont már közömbös. Lehet, hogy az már nem is te vagy. Gondold át, mennyi ruhád lenne, ha mindent, amit valaha hordtál babakorod óta, megtartottál volna - csak azért, mert az is te voltál valaha! Időnként el kell engedni a régit - mondjuk, a tíz éve hordott kedvenc bulizós felsődet, ha már úgysem fogod felvenni.

Engedd át a helyet másnak, hogy beléphessen az életedbe valami új: ami MOST te vagy, és a jövőben is te lehetsz! A múltat pedig az emlékeidben őrizd - ne a szekrényedben!

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?