Ha randi közben mással chatelsz, miért nem maradsz otthon?

Jelenleg majdnem hétszáz ismerősöm van a Facebookon, és ezzel még "gyengének" számítok. Ismerek olyat, akinek már át kellett alakítania az oldalát rajongói oldallá, mert az ismerőseinek száma elérte az ötezret.

A hétszáz ismerősöm közül legalább harminc százalékkal még csak soha nem is találkoztam. Vagy olyan réges-régen, hogy ha szembe jönne az utcán, biztosan elsétálnék mellette. Csak feldobta a közösségi oldal, hogy ismerhetem, én pedig leokéztam - vagy éppen ő. Ki tudja már, melyik "ismeretség" hogyan kezdődik...

Sokszor elgondolkodom azon: vajon az internet jó vagy rossz hatással van a szociális életünkre? Ám még nem találtam meg a választ. Hiszen az egyik oldalról nagyon élvezem, hogy az ágyban ülve két kattintással felvehetem a kapcsolatot olyanokkal, akik több száz kilométerre vannak tőlem. Egyébként soha nem hívnám fel őket, mert annyira nem fontos, hogy beszéljünk, az online világ adta lehetőségnek köszönhetően viszont szívesen rájuk írok, hogy "Mizu?", és váltunk néhány szót.

Vagy ott van a munka. Ha szabadúszóként - amolyan digitális nomádként - dolgozol, fantasztikus dolog, hogy csak átdobod a kész munkát a megbízódnak. Nem kell időpontot egyeztetni, nem kell találkozni. Ez csodálatosan egyszerűvé teszi az életet.

Forrás: Shutterstock

Jönnek-mennek az infók, a képek, a videók. Mindenki életét követheted - ami természetesen a neten mindig elképesztően szép és színes. Láthatod, hogyan cseperedik az általános iskolás osztálytársad gyermeke vagy a szomszédod kiscicája - de azt is megtudhatod, hogy mit evett ma ebédre a volt kollégád. Ha azonban mindezt már tudod, vajon lesz rá az igényed, hogy megkérdezd? Hát, kis eséllyel... És itt jön képbe az árnyoldal: a személyes kapcsolataink ellaposodhatnak.

Persze, ez nem törvényszerű. Egyre több "mozgalom" indul a mobilok használata ellen - például nem egy szórakozóhelyen láttam már kiírva, hogy tegyék el a társaságok a mobilokat, hiszen nem facebookozni ültek össze, hanem azért, hogy együtt legyenek.

Hangosan, szavakkal kommunikáljanak, egymás szemébe nézve, és együtt nevessenek, ne a LOL mozaikszócskát küldözgessék fapofával! A legbrutálisabb, amikor a lány és a fiú karamellszirupos kávét szürcsölgetve chatel egymással szemben. Ilyenkor mindig átfut az agyamon: vajon tudják egyáltalán, hogy kivel ülnek ott?

Nem akarok tanmesét írni, de tiszteljük már meg a másikat azzal, hogy amikor együtt vagyunk, nem az online, hanem a valós életünket éljük! Tudom, vonzó dolog az éterben rekedni, hiszen ott azok lehetünk, akik csak szeretnénk. Olyan infó és kép kerül fel rólunk, amilyet csak akarunk. Viszont könnyen meglepetéshez vezethet, amikor nem a selfie kamerán keresztül nézünk magunkra, hanem a fürdőszobai tükör valósága tekint vissza ránk...

Szóval, hajrá közösségi média - de ne feledjétek el a valódi életet sem! ;)

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?