Google, mint virtuális gyóntatószék, avagy "amit máshol nem mertél... itt megkérdezheted!"

Mondanom sem kell, hogy mindenre, amire csak kíváncsi vagyok, biztosan találok választ. Máris nem érzem magam egyedül a problémámmal. Lassan tényleg olyan világot élünk, amiben inkább a virtuális térhez fordulunk segítségért, ahelyett, hogy a barátunkat, a párunkat, vagy esetleg egy szakembert kérdeznénk meg arról a témáról, ami éppen foglalkoztat.

Google kész megoldásokat kínál számunkra. Már nem kell fölöslegesen fárasztanunk magunkat és kétségbeesetten rohanni segítségért, hiszen Google barátunk átmeneti mankót nyújt.

A virtuális tér már egy olyan felületté vált, ahol nyugodtan letehetjük terheinket, nem kell, hogy titkaink legyenek, és még a legkínosabb kérdéseket is bepötyögtethetjük, hiszen senki sem ítélkezik felettünk, senki sem bírál, nem mond véleményt.

Google a legjobb barátunk, az odaadó párunk, a szerelmünk, az egészségügyi szakértő, szinte nincs is olyan téma, amivel a "virtuális gyóntatószék" még ne találkozott volna.

Teljesen fölöslegesen pakolnánk rá a terheket embertársainkra, hiszen minek? A virtuális tér az egyik legjobb menedék, és senki sem ítélkezik felettünk, maximum a keresőből válaszként feljött kommentelők osztják az észt. Mint sokan mások, én is rögtön a Google-ban keresek rá arra, ami aktuálisan foglalkoztat. Főleg az egészséggel kapcsolatos kérdések érdekelnek. Viszont vigyázat! Google sajnos nem tud betegségeket diagnosztizálni, kezelni, de még meggyógyítani sem. Aki hipochonder, mint én, annak eszébe se jusson a Google-t használni. Sok a hasznos tanács, de egy-egy kommentelő válasza olykor tévútra vihet, és inkább forduljunk szakemberhez, mint hogy már kész diagnózissal menjünk hozzá.

Vajon mi a helyzet a párkapcsolattal? Talán sokak számára megnyugtató a tudat, hogy szinte mindenre kaphatunk választ, és gondunkkal nem feltétlenül kell terhelnünk másokat. De miért a virtuális térben próbálunk meg válaszokat keresni? Megnyugtat bennünket, hogy nem vagyunk egyedül, vagy annyira szégyellünk beszélni azokról a dolgokról, amikről úgy gondoljuk más nem hallgat meg, hogy inkább így próbálunk meg könnyíteni a lelkünkön? Egy szó mint száz, Google barátunk igencsak sok kérdésben jártas, nincs is olyan téma, amire korábban már ne keresett volna rá más is. Szakavatott virtuális barátunk pedig megpróbál bennünket ellátni annyi információval, amennyivel csak lehet.

Rengeteg tanácsot kaphatunk - még, ha csak virtuálisan is. Tanácsokat, idegenektől. Vajon ezeket jobban fogadjuk, mintha egy közeli ismerőst kérdeznénk meg?

Nyitókép: Shutterstock