Jószomszédi iszony: utálatos a szomszédom!

Hetek teltek el, mire a beköltözésük után egyáltalán a bemutatkozásig eljutottunk. Azt is csak kutyafuttában, a kerítésen keresztül. Már akkor éreztem, hogy furcsán méreget minket a párommal, hogy nem tetszik nekik a fekete, keverék kutyánk, se a kertünk. Utóbbi valóban eléggé elhanyagolt állapotot mutatott, hiszen a lakásátalakítás, amibe múlt évben belevágtunk, áldozatokkal járt, és még halmokban állt az építési törmelék udvarunkon. Munka mellett egyszerűen nem fért bele minden rögtön és azonnal, konténert rendelni pedig nem szerettünk volna feleslegesen.

El is magyaráztuk nekik, hogy ez csak ideiglenes, amint meglesz minden, rendezzük a kertet is. Megértően bólogattak, látszólag minden rendben volt. Nem telt bele sok időbe, hogy észleljük, kutyánk egyre ingerültebb és megállás nélkül ugat, ha a szomszédban Pista a kertben mozog. Bár felajánlottuk, hogy veszünk nekik jutalomfalatot, adjanak neki néha, barátkozzanak össze, Pista hallani se akart erről. Idővel be kellett látunk, hogy itt messze nem arról van szó, hogy kutyánk két év alatt megszokta, üres a szomszéd telek és azt is védi. Valami egészen más húzódott a háttérben. Munka után és hétvégén próbáltuk kontrollálni a kutyát, de ha nem voltunk otthon, fogalmunk se volt, mi zajlik az udvaron.

Elgondolkodtunk azon is, hogy felteszünk egy kamerát, de azt csak későbbre terveztük. Hiába kérdeztük Pistát, mi lehet a gond, mégis jeges elutasítással és állat-undorral szembesültünk. Ezt csak megerősítette, amikor tavasszal kiszökött a másik szomszédunk perzsamacskája, aki Pistáéknál süttette hasát, hiába hívogatta gazdája. Klára épp becsengetett volna, amikor Pista kitört a teraszajtón keresztül és seprűvel hadonászva, csapkodva zavarta el a halálra rémült macskát. A szerencsétlen hazafelé vette az irányt, de legalább három kerítésen vágtatott át holtra vált pofával. Klára káromkodva iramodott a másik irányba, hogy ráleljen, míg a mi mindig csöndes, nyugodt kutyánk szintén őrjöngve feszült neki a kerítésnek, egyre hangosabban csaholva. Pista pedig a seprűnyéllel rávágott a kerítésre és felbődült, hogy hallgattassam el a kutyát. Döbbentemben szólni se tudtam, mikor hátam mögül felharsant párom hangja.

– Normális vagy, Pista?! Hergeled itt a kutyát, aztán csodálkozol, hogy megugat? Az a macska meg többet ér, mint a házatok. Ha baja esik miattad, Klára szemrebbenés nélkül beperel!

Az öreg egy percig rámeredt, aztán közölte, hogy a neje fél a kutyáktól, macskát pedig, látni se akar, tartsa otthon a gazdája. Hiába magyaráztuk neki, hogy kiszökött, hogy üvöltözéssel mit se ér, szavaink süket fülekre találtak. Ez azonban, még csak a jéghegy csúcsa volt, és az volt a legkisebb bajunk, amikor közölte: nyitott ablaknál nem tudnak aludni a kutyaugatás miatt. Az nem számított, hogy három házzal odébb csaholt az eb. Tavasztól őszing rendszerint tűző napon, szélben látott neki permetezni, hiába szóltunk neki, hogy ezzel árt a beporzó rovaroknak, hogy most lett kiteregetve... A sövényünk tetejét a kerítés fölött előbb visszavágta, aztán gyomirtózta. Feljelentett a rendezetlen udvar miatt, emiatt az állatvédőket is ránk hívta. Nem számított, hogy két héttel később elvitték az építési hulladékot, mert közben meghozták a konténert, ahogy nem érdekelte gömbölyödő hasam se. Ahol lehetett, keresztbe tett nekünk, a szomszédságnak. Képes volt néhány kósza papírrepülő miatt is rendőrt hívni, de szülinapi parti és kerti grill is fulladt áskálódó munkája miatt kis híján teljes kudarcba.

Arra a bizonyos I-re a pontot ősszel tette fel. Egy újszülött mellett vannak prioritások és az nem az, hogy a szomszédot ugató kutyát csitítgatom rendszeresen, egy év után. Amikor paprikasray-t használt a kutyánkon, csak mert ő metszeni akarta a kerítéshez túl közel ültetett sövényét, végképp felment bennem a pumpa. Egyrészt, a gyerek a kiságyban, miközben én könnyeimmel, orromat törölgetve mostam le a kutya bundájáról a szert több-kevesebb sikerrel, közben páromat a munkát félbehagyta és rohant haza, nehogy baj legyen. Másnap őrjöngő anyatigrisként vettem elő a vén bolondot, hiszen jövő tavasszal a gyerek megindul, akkor ő is kap majd a képébe?! 

Ez talán egy kicsit észhez térítette, bár különösebb megbánást nem mutatott. Tavaszra a kutya is csillapodott, aztán amikor Pista látta, kint vagyunk, szólt, hogy permetezni fog. Olybá tűnik, haladunk egy irányba. Egyszer talán rendeződni fog ez a kapcsolat. Aztán nyár elején megjött a következő feljelentés a túl hosszú fű miatt. Talán rázósabb lesz és mégis olyan undok és kiállhatatlan, mint amilyennek megismertük.

Nyitókép: Shutterstock