Férfisztereotípia – amikor a nők a szexisták

A nők az idők során kiharcolták maguknak, hogy nyilvánosan semmilyen módon ne érhesse őket hátrányos megkülönböztetés a nemük miatt. Sajnos a négy fal között ez még mindig nem teljesen valósul meg.

Ha valaki mégis beleesik ebbe a hibába, akkor biztos lehet benne, hogy több oldalról megtámadják, majd elbarikádozzák nyilvánosan szoptató anyukákkal, végül módszeresen szétcincálják, mint egy letűnt kor utolsó káros maradékainak egyikét, aki elmaradott gondolkodásával gátat szab az egyenlőbb, szebb jövőnek.

Vagy bármilyen általánosítóan becsmérlő mondat, és ezen egy pasi felszisszen, akkor csak csitítjátok, hogy: "Ne picsogj már úgy, mint egy kiscsaj!"

Mivel olyan sokáig volt férfiak által uralt társadalom, most olyan helyzetbe kerültünk, mint amikor egy párkapcsolatban az egyik fél megsérti a másikat, és próbálja kiengesztelni.

"Tudom, hogy hülye voltam, sajnálom. Persze nyugodtan mondj el mindenféle szemétnek, megérdemlem."

Mindennek ellenére személy szerint le tudnám kaparni az arcomat, amikor meglátom a "férfinátha" elleni orrspray-reklámot. Kifejezetten sértőnek érzem, hogy a férfiakat egy kis meghűlés miatt is nyafogó-picsogó hülye gyereknek állítják be.

A nő a hős, aki ápol, kitart, de látványosan nem tetszik neki ez az állapot. Amit meg is értek.

Ez a megoldás. Nem pedig az, hogy ezt az elferdített sablont ráhúzod minden pasira. Közben pedig hangosan felsóhajtasz, hogy: "Jó ez nekem, a többi sem különb."

Sosem értettem azokat a nőket, aki együtt élnek valakivel, akit nem tisztelnek, nem becsülnek, és tulajdonképpen balfasznak tartják.

Már nem olyan világot élünk, ahol ezt el kellene fogadni. Vannak jobbak! És csak azzal lehetne rákényszeríteni ezeket az elcseszett példányokat, hogy ők is ilyenek legyenek, ha konzekvensen egyik nő sem tűrné ezt el nekik.

Tehát ez egy kicsit olyan "a férfiak ellen a férfiakért" helyzet.

Sajnos sokszor az elkényelmesedett pöcs pasik csak még inkább ráerősítenek ezekre a sztereotípiákra. Mert ha az asszony elhiszi, hogy minden fickó ugyanilyen semmirekellő, akkor nem is akar majd mást keresni. "Ilyenek vagyunk mi, férfiak! Szokj hozzá!"

Rám például rengeteg tipikus férfidolog nem igaz, nem értek az autókhoz, nem igazán szeretem a sört, nem szeretek enni, a focit kifejezetten utálom.

Akkor most mi van? Lehet, hogy harmincévesen kell ráébrednem, hogy tulajdonképpen egy férfitestben élő, leszbikus nő vagyok?

Elég bizarrul hangzik, nem? Talán kérjek magamnak egy külön kategóriát? Vagy esetleg többen is vagyunk így, csak nem merünk szólni...

Nyitókép: iStockphoto