Exeim és egyéb állatfajták - avagy hogyan lettem érzelmi prostituált?

Hogy mikor lettem érzelmi prostituált? Azt hiszem, hogy már gyermekkoromban elkezdődött. Középső gyerek lévén folyton meg kellett küzdenem a szeretetért, és ez később a párkapcsolataimra is erős kihatással volt. Elmesélem, hogy miért gondolom így. Exekről vagy jót, vagy semmit? Na, ez NEM az a cikk lesz...

Ha versenyeztetni kéne a múltamban felbukkanó trógereket, igazán nem tudom, hogy melyiket hoznám ki győztesnek:

  • Aki miatt rajtam röhögött a fél város, mert mindenki tudta, hogy megcsal, csak én nem?
  • Vagy az, aki elhitette velem, hogy nincs azzal semmi baj, hogy ő két nőbe szerelmes egyszerre?
  • De még az exe és köztem oda-vissza rohangáló gyáva féreg is komoly esélyekkel indul a bajnoki címért.
  • Ehhez képest az, aki idegen nőknek küldözgetett fényképeket a farkáról, nem is tűnik olyan vészesnek.
  • Mégis az a tündérbogár - akit végül a legjobban szerettem - juttatott el a kiégésig, aki olyan hidegvérrel szakított velem, mintha csak egy cigicsikket hajított volna ki az autója ablakán.
Forrás: Getty Images/Pidjoe

Arról az egy évről pedig inkább nem is beszélek, ahol annyira megzuhantam egy szakítás után, hogy teljesen kicsúszott a lábam alól a talaj. Ebben az egy évben annyi barmot sorakoztattam fel magam mellett, hogy lassan doktori címem lehetne a "Hazugok, gyávák és bunkók etimológiájából". Röhej. Annyira kiéheztettem magam a szeretetre, hogy a végén már egy mosolyért is az életemet adtam volna.

Akkor jöjjön az összegzés! Mit gondoltok, mi a közös az összes eddigi kapcsolatomban? Segítek. Az a rohadt kapcsolatfüggés. Az, hogy küzdöttem a szeretetért, mégsem szeretett egyik sem igazán. Magamat hibáztattam mindenért, és utolsó leheletig ragaszkodtam azokhoz a férfiakhoz, akiket megszerettem - akárhogyan is bántak velem...

Így lett hát belőlem egy érzelmi prostituált. Kapcsolatból kapcsolatba menekültem úgy, hogy igazán sosem léptem túl a sérelmeken. És ezzel lemásoltam ugyanazt, amit előtte velem elkövettek. Könyörgöm, mit képzeltem? Mégis, hogy a büdös francba várhattam volna el, hogy tiszteljen bármelyik is, ha magamat sem tiszteltem? Ésmégis hány férfit akarok még kiherélni azzal, hogy nem viselkedem mellettük nőként?

Forrás: iStockphoto/SanneBerg

Tetszik, nem tetszik, igenis mi, nők vagyunk az erősebbik nem. Persze nem fizikailag, hanem érzelmileg. Mit gondolsz, ha egy férfi mást sem lát, mint egy bizonytalan, pityogó kislányt maga mellett, akkor hogyan bánjon veled igazi nőként? Ha bármilyen jöttment baromnak kiszolgáltatod magad érzelmileg, hogyan fektessen beléd bizalmat? Lehetsz te a világ legjobb csaja, ha közben erőtlen vagy és esetlen... Bízz bennem, ez csak így működhet jól! Ne ragaszkodj, és ne görcsölj soha, semmiért!

Hidd el, én is vágyom a szeretetre, egy boldog, szerető családra férjjel és gyerekekkel. NA DE NEM MINDEN ÁRON BASSZA MEG! Higgadj le, eljön majd a te időd! Légy türelmes és fegyelmezett, és legyen benned sokkal több kitartás! Ettől vagy NŐ. És mert "ez a mágia titka, megvágyni - és elengedni."

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?