És neked hány százalékban tökéletes az életed?

Felgyorsult világban élünk. Szükséges, sőt, menő dolog a "pörgés". Megszoktuk, hogy bármihez percek alatt hozzájut az ember.

Instant leves, instant kávé, még a napsütésre sem kell várni, ott a jó öreg szolárium. Te, a 21. század gyermeke, már télvíz idején is négerbarna lehetsz. A tempó az agyunkba égett. Hab a tortán, hogy ha bekapcsolod a tévét, szembesülsz azokkal, akik szinte egyik napról a másikra gazdagok és híresek lettek. A gyorsaság, íme, utolér itt is: ezek szerint a boldogságnak is így kell jönnie. Hipp-hopp. Mindent elsöprően és mindenekfelett.

Szerintem ez veszélyes. Ha nem figyelünk, gyorsan (igen, ez is gyorsan) kicsírázik bennünk a hamis boldogság illúziója, elképzeljük, hogy milyennek kell lennie, hajszoljuk a tökéletességet. Aztán sokszor ezt csak csalódottság, kudarcérzés, majd egyre növekvő keserűség követi.

Forrás: Shutterstock

Annyi embert ismerek, aki nem érzi boldognak magát. Holott ha kicsit lassítana, leülne, és számba venné, mennyi nagyszerű dolog veszi körül, talán átértékelne mindent. Derűsebben lépkedne tovább ezen az életnek nevezett, kiszámíthatatlan függőhídon, ami így is, úgy is csupa meglepetéssel van tele.

Van, akinek szerető párja van és gyermekei. Mégis, a munkája miatt - amit nem szeret - sikertelennek érzi magát. Rossz ránézni, milyen boldogtalan. Van, aki sikeres a karrierjében, ráadásul gyönyörű, egészséges gyerekeket nevel. Ugyanakkor annyira belekeseredett a párkeresésbe, hogy észre sem veszi, ezen az egy dolgon kívül mennyi másnak örülhetne. Kiábrándult és elkeseredett.

Könnyű belesni ebbe a csapdába. A média százával dörgöli az orrunk alá a tehetséges, szép, kapcsolattal/pénzzel/érdekes munkával bíró embereket. Körülöttük minden tökéletes - legalábbis látszólag. "Ha nekik jár ez a tökéletesség, nekem miért ne járna?" - merülhet fel sokakban a kérdés.

Forrás: Shutterstock

Pedig szerintem az élet olyan, mint a virágok a réten. Nézd csak meg: a legtöbb gyönyörű, de ha közelebb lépsz, meglátod, hogy kevés köztük a tökéletes. De attól, hogy nem egyformán kerekek és arányosak a szirmai, attól, hogy az egyik levele nem olyan hosszú és élettel teli, mint a másik, a virág még egészében csodálható.

Szép. Akárcsak az életünk. Meg kell becsülni.

És ami a jó hír: bár tökéletes boldogság ritkán adatik meg, tökéletesen boldog pillanatok annál többször. Vannak nagy pillanataink. Nekem például, mikor először megláttam a fiamat, vagy mikor megjelent az első könyvem. Egy egész életre persze mindez kevés lenne, de szerencsére van ezer és ezer apróbb, de nem kevésbé boldog másodperc. Ha kifekszem a napsütötte erkélyre egy jó könyvvel. Ha összenevetünk a férjemmel. Ha túrázunk hárman, és lenézünk egy hegytetőről. És mindig, ha dinnyét eszem.

Nem nagy dolgok, a boldogság mégis ezekből áll össze. Sok apró pillanatból és néhány nagyobból. Ugye, te is tudsz boldog lenni? Mi volt a legutóbbi pillanat, ami boldogsággal töltött el?

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?