Oszthatod az észt arról, amiben már te is hibáztál?

Ha a hibákat úgy képzeljük el, mint egy folyamatosan mélyülő gödröt, amiből csak egy keskeny létrán lehet kikapaszkodni, akkor én biztosan állíthatom, hogy voltam már a létrám legalsó fokán egy igencsak mély gödörben.

Ez pedig jó néhányszor felvetette már bennem a kérdést: van-e joga prédikálni annak, aki alatt egy végeláthatatlanul mély gödör tátong? Mondhatom-e majd a leendő gyermekemnek, hogy ne igya le magát a sárga földig, ha én az ő korában éppen ezt csináltam? Kaphat-e majd fejmosást egy elcsalt napért, amit az iskola helyett a játszótéren töltött? És úgy egyáltalán, mondhatom-e majd neki egyenes háttal az intő szavakat bármiről, amit én már tucatszor megcsináltam? Beszélhetek-e egyáltalán bárkinek okító jelleggel, miközben a saját hibáim gödre mélyebb, mint a Mariana-árok?  

Forrás: Shutterstock

Mostanra sikerült megválaszolnom ezt a kérdést. Ahogy már említettem, abban a bizonyos gödörben van egy létra, ami pedig megadja a lehetőségét annak, hogy tanuljunk a hibáinkból és magasabbra másszunk. Szóval az, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül kimondhatod-e azt, amit helyesnek gondolsz, egyedül azon áll vagy bukik, hogy milyen magasra sikerült mászni a létrádon. Hiszen, ha a gödör mélyéről prédikálsz, azt úgysem hallja meg senki.

Így hát arra jutottam, hogy ha nem éppen egy alkoholista munkakerülő börtöntöltelék leszek, akkor bátran okíthatom majd a jövő nemzedékét. Viszont, ha egyszer már voltál igazán mélyen, az megtanít arra, hogy ha te ki is másztál a gödörből, ne ítéld el azokat, akik éppen benne vannak.

Forrás: Shutterstock

Hiszen csak az vethet követ a másikra, aki sosem hibázott. Nem csak azért kell felemelned a hangod, hogy más ne kövesse el azt a hibát, amit te, de ha már belecsúszott, akkor lehetőséged szerint ítélkezés nélkül segíts neki kijutni.

És habár vannak olyan végzetes hibák, amik akkora hézagot teremtenek két fok között, amit már soha nem tudsz megugrani, a legtöbb azért nem ilyen. Úgyhogy bár sosem fogom tanácsolni senkinek, hogy jól lapátolja ki maga alatt a talajt, azért arra is rájöttem, hogy a múltbéli hibáink nem feltétlen hátrányok, amik egész életre megpecsételnek, csak igyekeznünk kell fent maradni a létra tetején.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?