Amikor a kismama újra bulizni indul

Fú, jól fog esni egy kis felnőtt beszélgetés egy pohár ital mellett! Én nem is tudom, mikor jöttem fel ezen a lépcsőn utoljára egyedül. Egyáltalán, mikor voltam itt utoljára egyedül? Tényleg nem emlékszem...

Aaaaa, már tudom, miért morgott a párom azért, hogy ma ő lesz a babával! Hát negyed hatkor kelt, és hulla fáradt. Basszus, ezt elfelejtettem. Remek, most még jobban lelkiismeret-furdalásom van, hogy eljöttem. De ha hoztam volna a kicsit, az se nekem, se neki nem lett volna jó. Szóval még így is hármunkból kettőnknek kedveztem azzal, hogy egyedül jöttem. Ugye??? Asszem, abba kéne hagynom a parázást.

Mikor érünk már oda? Francba, utálok késni. Hova visz ez a szerencsétlen GPS? Biztosan jófelé megyek? Ááá, ott vannak a csajok, király. Akkor jó helyen vagyok. Még csak öten vagyunk, várjuk a többieket. Banyek, de rám férne egy fröccs - akkor hozok is magamnak egyet. Jézusom, de jólesik!!! Szállingóznak a többiek is. Csúcs, hogy élőben is találkozunk végre!

Hogy lettünk amúgy hirtelen ilyen sokan? Lehet, nem kéne folyton a telefonomat nézegetni, és akkor észrevettem volna, amikor jöttek... El is teszem. Ha para volna, már úgyis tudnék róla. Amúgy lassan indulnom kell haza, szóval szerintem kicsit beszélgetek még az asztal másik végén ülőkkel is.

Csak azt tudnám, hogyan tudott ennyire fejbe vágni két fröccs... Szaranya vagyok, hogy iszom. Nem is kellett volna. Na nyugi, kövi szoptatásig van idő, jó lesz ez. De olyan jó volt látni a többieket... Jönnöm kéne a következő alkalommal is. De mikor érek már a rohadt megállóba??? Mikor lesz már zöld a lámpa? Na végre... Ezt a villamost már nem érem el... Basszus, nem hiszem el, hogy már három lámpaváltás volt, de a villamosnak még se híre, se hamva... Na, jön már. Úristen, én nemtom, mikor utaztam utoljára spiccesen a 4-6 villin. Mondjuk, ez annyira nem is hiányzott...

Egyébként nagyon jó vagyok, 20 perccel hamarabb hazaérek, mint amit mondtam. Itt a lift, csukódjál már befelé!!! Csak legyen csönd, csak ne sírásra érjek fel, légyszi, légyszi, légysziiiiii...

Csönd van, az apja karjában alszik. Ahogyan végre a bennem eddig dúló aggodalom is.

Nyitókép: Shutterstock