Az áldozathibáztatással tulajdonképpen magunkat védjük

Kaptad már azon magad, hogy egy húzósabb horrorfilm után úgy próbálsz lenyugodni, hogy azt mantrázod: "Ez nem létezik, csak egy kitalált történet, velem ilyen nem történhet meg!!!" De mi van akkor, ha egy a valós borzalomról hallasz?

Ezekben az esetekben a "szörnyek" igaziak, és már sokkal nehezebb elhinned, hogy veled semmi rossz nem történhet. Ezért elkezded az áldozatban keresni a hibákat, és meggyőzöd magad, hogy te nem sodornád magad ilyen veszélybe.

Ez az áldozathibáztatás alapja. 

Forrás: Shutterstock
Közérthető definíció

Áldozathibáztatás az, amikor egy bűncselekmény vagy baleset áldozatát részben vagy egészen felelősnek tartjuk azért, ami történt vele.

Például egy nemi erőszak áldozatával kapcsolatban mindig felmerül, hogy milyen volt az öltözéke, ittas állapotban volt-e, és milyen volt a korábbi nemi élete.

A terrortámadások kapcsán rendre felvetik, hogy "Ki az, aki manapság még tömegrendezvényre megy?!"

A veronai buszbaleset után számtalan komment hibáztatta a szülőket, amiért külföldre engedték a középiskolás gyermeküket.

Az igazságos világba vetett hitünket védjük

A szociálpszichológia magyarázata erre a jelenségre az igazságos világba vetett hit, az ad neked biztonságérzetet, hogy elhiszed: egy olyan világban élsz, ahol mindenki azt kapja, amit megérdemel. A jó emberekkel jó dolgok, a rossz emberekkel rossz dolgok történnek. Amikor viszont jó emberekkel rossz dolgok történnek, veszélybe kerül a biztonságérzeted. És felmerül benned, hogy veled is bármikor történhet valami igazságtalanság. Ez pedig félelmetessé teszi a kis világodat.

Ez a felismerés olyan belső feszültséget okoz, amit csak úgy tudsz feloldani, ha megpróbálsz magyarázatot találni arra, ami történt. Elméleteket gyártasz, és keresed, hogy milyen olyan oka lehetett az eseménynek, ami elkerülhető lett volna. Rögtön eszedbe jut, mit csináltál volna másképp, mikor lettél volna sokkal óvatosabb. Ha sikerül elhitetned magaddal, hogy az áldozat hibázott, azt is elhiszed, hogy ha te "okosan" viselkedsz, veled nem történhet semmi rossz.

Pedig a felmérések azt mutatják, hogy tévedsz.

Forrás: Shutterstock

A "jó szándékú" tanácsokkal sokszor többet ártasz

Az áldozathibáztatás sok esetben nem is tudatos, hiszen automatikusan játszódik le benned az ítélkezés. Sőt, még segítő szándékkal tanácsot is elkezdesz osztogatni, hogy máskor miként kerülheti el a bajt az áldozat. És közben igazából eszedbe sem jut, hogy a jó szándékú tanácsaid azt az üzenetet is hordozzák, hogy nagy részben az áldozaton múlik, éri-e őt bűncselekmény vagy baleset. Ezzel viszont sokat ártasz, mivel az áldozat is elkezdi magában keresi a hibát - te pedig megerősíted ebben. Ez pedig akadályozni fogja a segítségkérésben, a gyógyulásban, a környezetével való kapcsolatának újraépítésében, bűncselekmény esetén pedig a feljelentésben és vallomástételben is. És ezáltal abban, hogy megakadályozzák az elkövetőt a bűnismétlésben.

Fontos belátnod, hogy az által pont nem leszel okosabb senkinél, ha gondolkodás nélkül teret engedsz egy ösztönös reakciónak. Természetes, hogy megszületik benned a gondolat, de ha ezt ki is mondod, azzal csak azt bizonyítod, hogy birka vagy, aki nem tudja tudatosan felülírni az ösztöneit.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?