Felejtsd el a hangzatos újévi fogadalmakat!

Mivel az óévet hozzávetőleg annyi alkohollal búcsúztattam, hogy egy egeret sem lehetett volna leszedálni vele, az agyamnak volt ideje magvas gondolatokat termelni. Míg mások a másnapossággal küzdöttek, én a betarthatatlan fogadalmakon törtem a fejemet.

Szilveszter előtt és után a csapból is az újévi fogadalmak folynak, és a különböző oldalakon sorra jelennek meg az okosságok, hogy hogyan tartsuk be őket. Én úgy döntöttem - már megint -, hogy semmit sem fogadok meg. De most komolyan! Ki az, aki elhiszi, hogy ha 20-30 évig egy bizonyos módon élt, akkor majd pont' egy mámoros éjszaka után fog megváltozni?! Vagy lehet, hogy én csinálok rosszul valamit? 

Forrás: Shutterstock

Nekem a sok-sok bevállalt és feladott fogadalmam azt tanította, hogy ha egész évben élsz "valahogy", akkor egyik napról a másikra nem tudsz majd "máshogy".

  • "Nem iszom alkoholt egy hónapig" - vetette oda az alkoholos befolyásoltság alatt álló Józsi, majd másnap a kutyaharapást szőrével gyógyította.
  • "Holnaptól nem gyújtok rá... Na, még ezt az egyet elszívom... Komolyan, csak napi öt szál lesz...Na jó, tíz... De tök jó lett a tüdőszűrőm. És úgyis meghízom, ha nem cigizek. Mekkora baromság? Miért kéne leszoknom? Valamiben úgyis meg kell halni..."
  • "Oké, elsejétől rendszeresen sportolok... Á, ma még magamhoz térek. Majd holnap...Jaj, még tutira zárva a konditerem a héten... Fenébe, most már nem éri meg bérletet venni! A héten nem volt időm, de tényleg... Most mit piszkálsz ezzel a hülye konditeremmel?!"

Csodálkoznék, ha akadna a Földön olyan ember, aki ne szembesült volna hasonló helyzettel. És sorra megbukunk. Aztán jön a frusztráltság. Hogy már megint feladtam. Hogy mekkora szaralak vagyok. Minek fogadjak meg bármit, mikor úgyse... Egy éjszaka alatt nem lehet megváltozni, ez evidens. Ha valaki január elsejétől kényszeresen igyekszik a személyiségét átformálni, szinte biztos, hogy belebukik. Vagy néhány hét, néhány hónap után azt veszi észre, hogy valahol félúton elveszítette önmagát.

Forrás: Shutterstock

Őszintén! Kinek kell ez?! Nem lenne elég csak úgy simán egész évben arra törekedni, hogy amit nem jól csinálunk, azon változtassunk? Egy nagy fogadalmat kellene mindenkinek tennie, amit bármikor lehet: "JOBB EMBER AKAROK LENNI! - ÖNMAGAMHOZ KÉPEST."

Az is okozhat örömöt, ha apró célokat tűzünk ki magunk elé, és azon dolgozunk, hogy egy-egy ilyen kicsinyke feladatot teljesítsünk. A kis cél is cél. És előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy megérkezett az évekkel korábban hihetetlennek tartott változás. Amiről azt hitted, hogy nem is érheted el. Olyan ez, mint a súlyemelés. A világbajnok súlyemelő is csak egy-két kilós súlyokkal kezdte. Ha hatvan kilót próbált volna feldobni első héten fej fölé, kapásból leszakadt volna a lépe.

Az a baj velünk, emberekkel, hogy türelmetlenek vagyunk. És gyakran esünk abba a hibába, hogy bizonyos fázisokat ki akarunk hagyni az életünkből, és nem tartjuk be a fokozatosság elvét. A csalódást pedig nem tudjuk kezelni. Istent játszunk, holott tudjuk, hogy halandók vagyunk.

Pedig mennyivel egyszerűbb lenne belátni, hogy az életnek vannak apró örömei, amiket te is felcsipegethetsz! Ha kicsiny lépésekben haladsz, az aprócska morzsákból összeáll egy komplett menü. És akkor már nemcsak örülhetsz, hanem egyenesen röpködhetsz örömödben! Mert úgy változtál meg, olyan észrevétlenül, hogy nem érzed azt, hogy már nem vagy önmagad. És nem lesz szükség több betarthatatlan újévi fogadalomra.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?