Nem létezik "tökéletes eljegyzés"!

A szerelmes lányok tökéletes eljegyzésről álmodoznak. A szerelmes fiúk meg tökéletes eljegyzést tervezgetnek. De milyen is az a tökéletes lánykérés?

Hát olyan, mint amilyen a pár. Szóval, kedves házasságon morfondírozó párok: engedjétek el a kliséket! Legyen olyan a nagy pillanat, amilyen a szerelmetek: bolondos vagy komoly, megtervezett vagy spontán, megható vagy filozofikus. Vagy bármilyen, csak illjen hozzátok!

Hogy elhiggyétek, hogy még a legrendhagyóbb eljegyzésből is csodás emlék válhat, a she.hu szerkesztőség gyűrűs tagjai színt vallanak a nagy pillanatról.

Az a fránya biztosítás...

Pónya-Papp Andreát 12 év jegyesség után kész tények elé állították: "Ki kell költözzünk Németországba, ha te nem jössz, én akkor is megyek" - mondta ő. "Jó, akkor költözzünk! - válaszolta Andi. - De hogy lesz nekem ott biztosításom addig, amíg el nem megyek dolgozni?" "Hozzám jössz feleségül. Intézd el a bejelentkezést!" "Igen!"

Forrás: Shutterstock

Titkos lánykérés

Szegő Lindit sem egy romantikus vacsorán kérték meg, sőt. "Nekem úgy kérte meg a kezem az uram, hogy még férjnél voltam... ugyanis titkos volt a viszonyunk. Egy ezer forintos ezüstgyűrűt húzott az ujjamra egy kiálló rugójú Gabi heverőn a putris albérletében. Ez 14 éve történt."

Puritán romantika

Petrás Lilla konkrétan elsírta magát. No, nem a kérdéstől, hanem már előtte... Párjával a dévai gyermekotthonban önkénteskedtek éppen, és egyik éjszaka a gyerekek élettörténeteitől megrendülve a takaró alatt sírdogált. Szerelmével megígérték egymásnak, hogy ők majd megvédik a saját gyerekeiket az élet borzalmaitól. "Ekkor elhangzott a 'Leszel a feleségem?' kérdés. Én azt hittem, hogy ez csak általános álmodozás a jövőről. Háromszor kellett elismételnie, hogy rájöjjek: éppen most kérték meg a kezemet. Később volt csinnadrattás, gyűrűs térden állás is, de nekem ez a spontán az igazi. Ilyenről álmodoztam mindig."

Minden átmenet nélkül...

Greta May annyira meglepődött, hogy torkán akadt a szó... vagyis... "Kábé két hónapja jártunk. Minden este feljött munka után. Egyszer beszélgetés közben minden átmenet nélkül azt mondta, hogy legyek a felesége. Nem volt gyűrű, csak teljesen spontán elragadta a pillanat. Én meg tök hülyén éreztem magam, mert épp almát ettem, és tele volt a szám. Meg a kezemben lévő félig rágott almával sem tudtam, hogy mit kezdjek hirtelen. De igent mondtam."

Forrás: Shutterstock

A nagy átverés

Az éppen aznap szülinapos Lina Boothby azt hitte, egy "sima" szülinapi vacsorára mennek. "Vacsora után mondta, hogy csukjam be a szemem, és nyújtsam ki a kezem. Akkor már számítottam egy gyűrűre. Csalódtam, mert csak egy karórát húzott a csuklómra, és jót nevetett, hogy mennyire elérzékenyülve álltam ott becsukott szemmel. Egy fél óra múlva közölte, hogy amúgy belegravíroztatott valamit az órába... 'Hozzám jössz feleségül?' - ez állt ott."

"Legalább ketten leszünk."

Baranyai Kata az éjszaka közepén feszegette az élet nagy kérdéseit... Aztán kérdésre kérdés lett a válasz. "Január volt, és szinte napra pontosan hat éve. Ültünk egy 9. emeleti csepeli panellakás konyhájában, éjjel kettőkor, hullafáradtan. És azt fejtegettem, hogy nekem szükségem lenne a tudatra, hogy mi együtt képzeljük el az életünket. Marci akkor még orvosi egyetemista volt, 19 éves. Ő hirtelen vett egy nagy levegőt, és elmondta, hogy az elejétől fogva tudja, hogy engem akar feleségének. Majd letérdelt, és megkérte a kezem. Nem vettem igazán komolyan. Másnap felmentünk a várba, és újra elmondta, hogy szeretne feleségül venni, még akkor is, ha nincs semmije. Mondtam, hogy akkor legalább már ketten leszünk. A következő héten megvettük a gyűrűket, és márciusban összeházasodtunk."

Szökőévi szoknya helyett

Sáray Dorottya lánykérése pedig aztán a legkevésbé sem volt átlagos: "Amikor 6 éve februárban meglátogatott Finnországban (ahol amúgy 4 hónappal korábban megismerkedtünk), elvittem várost nézni. A turkui várban egyszer csak azt mondta: 'El kéne vegyelek.' Én erre: 'Az jó, mert szerintem is hozzád kéne mennem.' Aztán a finn nyelvtanár mesélte, hogy ott az a szokás, hogy szökőnapon a lányok megkérhetik a barátjuk kezét, és ha nem akarják őket elvenni, kapniuk kell egy szoknyát. 29-én hát bepróbálkoztam, azzal a megjegyzéssel, hogy jobb lenne, ha elvenne, mert egy szoknyával most nem tudok mit kezdeni a finn tél közepén. Belement."

Forrás: Shutterstock

A szivárvány

Nekem (Kalla Timinek) egy igazi mesebeli, gondosan megszervezett lánykérésben volt részem. Éppen egy hónapja randiztunk Dániellel. Én meg pont "évfordulót ünnepeltem": éppen egy éve költöztem haza Angliából. "Játsszuk el, hogy te hazajössz, én meg rózsával várlak" - vetette fel, én meg arra gondoltam, ez jó poén lesz, így ki is mentünk a reptérre. A bohóckodás és fotózkodás után (igen, kicsit furcsálltam, hogy a randira a barátjával érkezik a szerelmem, aki ott kattintgat az orrunk előtt) felmentünk a Várba. "Most játsszuk el, hogy megkérem a kezed!" - fűzte tovább a mesét Dániel. Én már épp elkezdtem volna méltatlankodni, amikor letérdelt, elővette az addig a zsebében lapuló dobozkát, és feltette a kérdést. Igent mondtam, mert aznap kaptam meg az utolsó égi jelet: életemben háromszor láttam kettős ívű szivárványt, mindet vele, egy hónap leforgása alatt. Áprilisban leszünk tíz éve házasok.

SHE

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?