megvalósítás vágyak Greta May álmok célok
Az emberek rengeteg dologban különböznek, egyvalami azonban tutira közös a piercinges árupakoló srácban, a tárgyalóterembe lépő ügyvédnőben vagy a buszsofőrben: valaha mindannyian mesés sikerekről álmodtak.

Az egyik színész akart lenni, a másik énekes, olimpikon vagy feltaláló... Elképzelték tizenévesen, ahogy egyszer majd díjakat vesznek át, vagy, hogy egy stadionnyi rajongó kántálja majd a nevüket. Aztán az élet tette a dolgát: "rendes" iskola, hétköznapi végzettség és állás kellett, hisz légvárak építéséből nem lehet megélni.

A valóság pedig - mint egy durva smirgli - lehántotta róluk a reményt. Tehetségüket a fiókba dugták, és már csak a munkahelyi bulikon kápráztatják el a kollégáikat. Az ügyvédnő versek helyett beszédeket mond, már alig emlékszik, milyen csodásan szavalt. Legfeljebb megsuhintja olykor az érzés egy színházi előadás során: "mi lett volna, ha..." A buszsofőr sem énekel már. Sőt, másik csatornára kapcsol, ha tehetségkutató műsor megy a tévében. Mert "mi lett volna, ha..."

Jó ez így? Nem hiszem.

Ha ilyet látok, mindig eszembe jut, hogy én is majdnem áldozatul estem a smirglinek. Ha harminc éves koromban nincs egy unalmas, több hetes nyári szabadságom, most nem mondhatnám magam négy könyves szerzőnek. Kész szerencse, hogy a férjemnek dolgoznia kellett, én pedig nem tudtam mit kezdeni a rám szakadt szabadidővel. Biztatott, hogy írjak regényt. Szinte rá kellett beszélnie, pedig kamaszként mennyit álmodoztam róla, hogy író leszek! Csak épp felnőttként ez már gyerekesnek és elrugaszkodottnak tűnt...

Forrás: Shutterstock

Ha akkor, azon a nyáron nem ülök le írni, talán örökre elnyomom magamban a késztetést - pedig mindig is szabadságért dörömbölt belül a szívemben. Mikor kész lettem a regénnyel, elküldtem egy kiadónak, szinte csak formaságból. "Kéziratok ezreit kapják, bele sem néznek majd" - mondtam legyintve a férjemnek. Nem így lett. Én pedig rájöttem, hogy a kishitűség miatt majdnem lemaradtam egy nagyszerű dologról.

Persze, nem lettem egy J. K. Rowling. Nem vagyok világhírű, de boldog igen. Idén jelent meg a negyedik regényem, Ölelj és ölj címmel. Talán sosem fogják híres amerikai színészek megszemélyesíteni a karaktereit, de ebben a kicsi országban emberek ezrei olvassák. És ez elég nekem. Megmelengeti a szívem minden levél vagy blogbejegyzés, amiből kiderül, hogy valakinek kellemes órákat szereztek a könyveim. Ahogyan az is, hogy a SHE.HU-nak írhatok. Mert átadhatok valamit magamból - nektek. Számomra ez a siker.

Ezért aztán minden könyvbemutatón elmondom a közönségnek, mennyire fontos, hogy ne adják fel az álmaikat. Mert ha valaki tehetséget érez magában, akkor sosem késő, hogy tegyen érte. Apró lépésekkel, kitartással, közben a "hétköznapi" életét is felelősségteljesen élve. Előfordulhat, hogy az út, amire rálép, mellékút marad - de boldogságot hozó mellékút, és ez a lényeg. Viszont az is lehet, hogy távoli, korábban elérhetetlennek hitt hegycsúcsokra visz. Ki tudja?! Indulj el!

Vannak álmok, amiket nem szabad megvalósítani...http://www.she.hu/herself/20170608-onmegvalositas-almok-megvalositas-kihivas-szenvedes-elet-munka.html
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.