A nyaraláson az élmény a fontos, vagy a fotók, amiket posztolhatsz?

Így posztolj nyaralós képeket, ha nem akarsz idegesíteni (vagy untatni) másokat!

Reggeli a teraszon, háttérben a feszített víztükrű medencével. Bikinis pucsítás a homokos tengerparton. Ebéd egy fancy étteremben, ínycsiklandó étel fotókkal megspékelve. Te is azok közé tartozol, akik a vakációjuk alatt megállás nélkül posztolnak?

17 éves voltam, amikor Olaszországban vakációztunk a családdal. Egy kisbusszal vágtunk neki az útnak, és több helyen is megálltunk, hogy megnézzük a látnivalókat. Életem egyik legjobb élménye volt, ha becsukom a szemem, most is látom magam előtt a hangulatos városokat, a színes épületeket és a végtelen tengert.

Pedig ezekre nem a régi fotókból emlékszem.Volt ugyan fényképezőgépünk, de nem cipeltük magunkkal mindenhová. Anyám azt mondta, az állandó kattintgatásnál sokkal fontosabb a valódi élmények átélése.

Az internet előtt időkben a nyaralásokat az emlékek minősége alapján ítéltem meg, amit hazavittem a szívemben. Azóta sokat változott a világ, és vele együtt én is. Nemrég egy hetet töltöttem a Balatonon, kb. 200 képet lőttem, és óránként posztoltam valamit a Facebookon. Korábban is lájkokban mértem egy-egy utazás sikerességét - valamiféle megszállottság hajtott, hogy folyamatosan beszámoljak arról, ami éppen történik velem.

Forrás: Shutterstock

Eszembe sem jutott, hogy a fotóim untathatnak, sőt, idegesíthetnek is másokat. De tévedtem. Egy barátom nyitotta fel a szemem, hogy ez rossz irányba visz. Szerinte azért osztok meg túl sok képet (ilyenkor különösen), mert ki vagyok éhezve a pozitív visszajelzésekre, és egyfajta önigazolást keresek. Ennek nemcsak az a veszélye, hogy az ismerőseim számára túl sok leszek, de ezzel a magatartással teljesen elvesztem a privát szférámat.

Elgondolkodtattak a barátom szavai. Észre sem vettem, de a megosztási kényszer odáig fajult, hogy nem megéltem a pillanatot, hanem külső szemlélője lettem az egésznek. Úgy éreztem, muszáj közzétenném, ahol járok, különben meg sem történt...

Tudtad?
A Vox nevű amerikai újság nemrég közzétett kutatása szerint a fényképek megosztása megváltoztathatja az elménk működését. Ha a fotózásra összpontosítunk, nagyobb valószínűséggel figyelmen kívül hagyjuk a körülöttünk lévő más ingereket. És amit figyelmen kívül hagyunk, arra nem fogunk emlékezni. Tehát amikor tökéletes Insta fotókat akarunk készíteni, nem hallunk, nem szagolunk, és nem mindig figyelünk azokra az apró csodákra, gyönyörű részletekre, amik a pillanatot alkotják.

Eljött a változás ideje. Nem akarok egy egoista, irritáló nőszemélyként viselkedni, aki a vakációja minden egyes pillanatát közzéteszi az interneten. Nem akarok mindenáron figyelmet és elismerést kierőszakolni másoktól. A beszélgetés után (megfogadva a barátom néhány tanácsát) komoly elhatározásra jutottam: ezentúl máshogy fogok turistáskodni.

Igyekszem majd olyan dolgokat megosztani a világgal, amik inspirálóak, és valódi értéket képviselnek. Talán valaki pont az én fotóimat látva kap kedvet az utazáshoz, így még több értelme lesz a vakációs képeknek.

  • A minőség mellett a mennyiség is fontos. Senki nem akar ugyanarról a tengerpartról 30 képet látni naponta, vagy minden egyes vacsoráról, amiket a két hét alatt ettem.
  • Nem kell mindenhonnan becsekkolni, és mesés(re retusált) szelfiket lőni. A kívülállók számára teljesen lényegtelen, mekkora ágy van a szállodai szobámban, hogyan szürcsölöm a reggeli kávémat, és milyen bikiniben parádézom a strandon.

Ezek idegesítő béna klisék, helyettük inkább előveszem a kreatív énemet, és készítek néhány izgalmas fotót a helyi emberekről, szokásokról. Annak legalább van értelme.

Forrás: Shutterstock
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?