Válás, betegség, depresszió - te kiposztolnád a Facebookon?

Hogy miért kell a válásról, betegségről vagy depresszióról is "vallani" a Facebookon? Először is, nem kell. Mindig lesznek, akik inkább csak a legszűkebb baráti körük előtt nyílnak meg - és persze olyanok is, akik még ott sem.

Én viszont az utóbbi időben megtanultam, hogy jobb nyílt kártyákkal játszani... Persze, nem mindegy, hogyan. Ha nehéz, személyes témákról vallasz szélesebb közönség előtt, először is érdemes félretenni a haragot és mások hibáztatását.

Alapszabály, hogy ne kompromittálj másokat! Csak és kizárólag a saját érzéseidre fókuszálj, és azt is olyan formában kommunikáld, amit bármikor, bárki előtt felvállalnál! Elvégre ez az internet - ami egyszer felkerült, az életünk végéig (sőt, még azután is) ott marad.

Miért is jó ez?

Erőt ad, ha szembenézel önmagaddal

Ha leírod, min mész keresztül, máris tisztábban látod a saját helyzetedet. Ha pedig nem csupán naplóírásról van szó - ezért úgy kell fogalmaznod, hogy mások is olvassák majd -, az plusz kontrollt, higgadtságot, tudatosságot ad. Mindez pedig már önmagában véve terápia!

Minden támogatás jól jön

Teljesen mindegy, hogy súlyos betegséggel küzdesz, egy ronda váláson mész keresztül, vagy épp az otthonodat veszítetted el, egy nehéz helyzetben minden segítség aranyat ér. Amikor én színt vallottam, volt, aki munkát ajánlott, más szakembert javasolt. Akadt, aki megosztotta velem a saját történetét, fitnesz órára hívott, fuvarban segített, gyerekfelügyeletet biztosított, dobozokat szerzett a költözéshez...

A legtöbben pedig még több erőt adtak azzal, hogy leírták néhány mondatban, ők min mentek keresztül hasonló helyzetben, és mi volt, ami segített. Szép számmal voltak olyanok is, akik egyszerűen "csak" a tiszteletüket fejezték ki, ami szintén rengeteg plusz energiát adott.

Forrás: Shutterstock

Másoknak is segítesz a történeteddel

Miután felvállaltam, milyen helyzetben vagyok, hihetetlenül sokféle támogatás érkezett. Ugyanakkor döbbenten láttam, mennyien voltak, akiknek épp az adott erőt, hogy őszintén leírtam, mi történt velem. A Facebookon sokszor csak a csillivilli látszatvilág tárul elénk, és olyasmire irigykedünk, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ha valaki akkor is kitárja az ablakot, ha bent hullaszag van - még ha nem is teregeti ki a szennyest -, az egészen biztosan sokakat inspirál, akik nem tudnak mit kezdeni a hasonló problémáikkal.

Az igazság százszor jobb, mint a pletykák

Jobb első kézből átadni az információt, mint megvárni, hogy a távoli rokonok, ismerősök, kollégák és szomszédok rukkoljanak elő a saját verziójukkal. Bármilyen cifra helyzetben is vagy, a pletyka mindig szaftosabb az igazságnál. Arról nem is beszélve, hogy az első kézből átadott történeteknek érzelmi erejük van, és ezáltal értékes emberi kapcsolódások jöhetnek létre. Míg a pletyka - és annak hatása - egészen más műfaj, hiszen jobbára a hátad mögött zajlik.

Egy csomó magyarázkodást megúszol

"Mi történt?" - kérdezi a szomszéd, az óvónő, az autószerelő, a pénztáros, a háziorvos, a volt osztálytárs és az összes távoli unokatestvér... Neked pedig sem erőd, sem kedved, sem időd nem lesz mindenkinek elmagyarázni a helyzetet.

Így viszont a Facebookról mindenki megtudhatja a teljes, vágatlan verziót, és van ideje eldönteni, hogyan reagáljon rá. Lehet, ez esetében épp csak annyit jelent, hogy kedvesen mosolyog, amikor meglát a liftben. Mert tudja, hogy talán épp kemóra mész, vagy a férjedhez a kórházba, netán a válóperes ügyvédhez.

Megtanulod figyelmen kívül hagyni az ítélkezőket

Mindig lesznek, akik jobban tudják, mit kellett volna tenned, és ítélkeznek feletted - persze, ez eleinte fáj, így sokakat visszatart a nyilvános színvallástól. Ám ha máskor is sikerült már a hajadnál fogva kirántani magadat a problémák "gödréből", ez valószínűleg nem fog érdekelni, legfeljebb megvonod a vállad. És megsúgom: ez végtelenül felszabadító érzés...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?