Képmutató vagy, hogy sok barátod legyen!

"Giga méretű baráti társaságom van, akikre mindig, minden körülmények között számíthatok. Engem mindenki szeret, hiszen olyan jó fej vagyok!" Aha, oké...

Én még nem döntöttem el, hogy azokra, akiknek nagy "baráti" társasága van - mert mindig cukik meg kedvesek -, irigy legyek, vagy inkább sajnáljam őket. Világ életemben fenntartásaim voltak az ilyen emberekkel szemben, és mikor megadtam nekik az esélyt, és nyitottam feléjük, akkor is arra jutottam: kár volt. Mert mindig bebizonyosodott, hogy amiben élnek, amit maguk köré teremtettek, az egy kurva nagy illúzió. Mindegyik oldalról.

Nagy a baráti társaságuk, mert komoly megfelelési kényszerrel küzdenek. Mindenkivel kedvesek akarnak lenni - belül meg tök frusztráltak. Nagy a baráti társaságuk, mert rohadtul képmutatóak, és mindig mindenki szemébe azt mondják, amit hallani akar - nem úgy a háta mögött. Ez főleg akkor veszélyes, ha nemcsak tök jó fej valaki (legalábbis látszólag), hanem még okos is.

Hiszen ezzel úgy manipulál másokat, ahogy nem szégyelli. Nagy a baráti társaságuk, mert az érdekek duzzasztják - ezért időről időre változik az összetétel, hiszen csak látszólag összetartóak. Alapjáraton megfigyelhető, hogy a stabil tagok száma csekély, és nagy a fluktuáció.

Volt rá példa, hogy engem is majdnem megvezetett egy ilyen mindig jó fej, okos, vicces ember. Aztán hallottam mocskos módon beszélni olyanról, aki közel áll hozzá - de a szemébe persze soha el nem mondta volna a véleményét. Kettőt fordult a gyomrom, és még tovább növeltem a két lépés távolságot...

Marha nagy hülyeség az a sztereotípia, hogy van olyan ember ezen a kerek világon, akit mindenki szeret, vagy mindenki utál. A vicces az egészben, hogy a második csoport sokkal jobban viseli a kritikákat, és sokkal őszintébb kapcsolatai vannak.. Van egy-két jó barátjuk, egyébként pedig nem félnek a véleménynyilvánítástól, vagy éppen a konfrontációtól.

Forrás: Shutterstock

Épp ezért nem nyáladzanak feleslegesen olyan emberekkel, akikkel teljesen felesleges. Kevésbé függnek mások véleményétől. Tudják, hogy nincs szükségük millió látszat kapcsolatra - ha netán segítség kell, a pár igaz barátjuktól megkapják.

Láttad már, hogy viselkedik egy olyan ember, akit "mindenki szeret", akkor, amikor valaki elmondja neki a negatív véleményét? Ők ezzel nem tudnak mit kezdeni, hiszen halál jó fejek. Te leszel a szörnyen rossz arc, amiért nem látod őt olyannak, mint mindenki más. Igen, azt hiszem, inkább sajnálom őket, mert velük szemben ugyanazt a kétszínű viselkedést alkalmazzák, amit ők is másokkal.

Félreértés ne essen: nem azt mondom, hogy ezek az emberek közül mindegyik hülye. Nekik is megvannak a jó tulajdonságaik és értékeik, mint mindenki másnak, és talán tényleg kedvesebbek az átlagnál. Pusztán azt nem értem, miért tolják túl a jófejkedést olyan mértékig, ami már nem működhet másképp, csak képmutatással és kétszínűséggel. Biztos vagyok benne, hogy közülük sokan pontosan tisztában vannak vele: ugyanígy viszonyulnak hozzájuk is. Nem vagyok képes megérteni: ez miért jó nekik?

Egyetlen épkézláb magyarázat jut csak eszembe: az érdekek miatt. Az én személyiségemtől azonban ez messze áll. Képtelen lennék ezért jópofizni, de bizonyára sokan vannak vele úgy, hogy ez épp elég indok. Más kérdés, hogy ezeket a kapcsolatokat mennyire fárasztó hosszú távon fenntartani - és egyáltalán megéri-e...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?