Hogy lehetséges az, hogy nem szeretsz csókolózni?

A párom a tudója: smacizós típus vagyok. Szeretem, jólesik, mit mondhatnék még? Jó, és kész. Simogatja a lelkemet és a testemet. Kifejezhetem vele, hogy szeretem és kívánom a másikat. Erősíti az összetartozás érzését, ezért számomra olyan intim dolog, mint a szex.

Világéletemben így voltam ezzel. Éppen ezért igen különös volt, mikor az exem közölte, hogy utál csókolózni. Úgy éreztem, hogy egy űrlénnyel van dolgom. Az őt megelőző néhány férfi sosem panaszkodott a csók miatt, ezért azt hittem, mindenki szeret csókolózni, és ez természetes. Nagy volt köztünk a szerelem, de valami mégis hiányzott a kapcsolatunkból.

Eleinte még fel sem fogtam, hogy micsoda. Aztán - mikor a rózsaszín köd kezdett alábbhagyni -, leesett: basszus, mi alig csókolózunk! Ezért feszegetni kezdtem a határait. Egyszer-kétszer belement, de mindig rövidre zárta a dolgot. Pont ki kellett mennie a mosdóra, el kellett intézni valamit, vagy egy teljesen más tevékenységet javasolt. Olykor eleve elutasított azzal, hogy nem mosott fogat, rossz a lehelete, nem érzi jól magát...

Kezdte cseszni a csőrömet, hogy nincs csók. Megkérdeztem, miért nem szereti. Azt felelte, maga sem tudja. Barkóbát játszottunk: fél attól, hogy elkap valamit? (Bár akkor miért szexelünk?) A válasz: nem. Rosszul csinálom? Nem. Rossz tapasztalatai vannak, valaki netán beleharapott a nyelvébe? Nem. Csak annyit bírt kinyögni, hogy egyszerűen nem bírja. Nincs rá igénye, enélkül is tökéletesen megfelel neki a kapcsolatunk.

Ezzel aztán feladta nekem - a csókbajnoknak - a labdát. Mérlegeltem: szeretem a srácot, de szeretem a csókot is. Arra gondoltam: azért a személye csak fontosabb nekem, mint a csók, nem? Úgy döntöttem, kibírom. Nem számít. A lényeg, hogy szerelem van, a csók talán nem is olyan fontos.
A francokat! Akárhányszor arról mesélt egy barátnőm, hogy milyen jól csókol a pasija, majd' kicsordult a nyál a számból.

Nem tudtam végignézni egy csókos jelenetet anélkül, hogy közben ne nyammogtam volna vágyakozva, mint a fogatlan nagyi, amikor kompótot eszik. Így hát önkéntelenül is újra meg újra nekiveselkedtem, csakhogy elutasításban volt részem. Végül azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy megcsókolt - de csak szigorúan 3-4 havonta... Csodálkoztam, aztán kicsit bizakodni kezdtem, de rájöttem: ez nála csak amolyan "Jól van, csókolózom vele, nehogy lelépjen!"

Forrás: Shutterstock

Bánatomban ráírtam egy pszichológusra. Azt írta vissza, több oka is lehet, ha egy férfi nem szeret csókolózni. Van, aki a közben fellépő nyáltermelődéstől viszolyog, míg másnak ez intimebb, mint a szex. Túl romantikus, érzelmes, bensőséges a számára. Megnyugtatott, hogy van, akinél ez idővel változik, főleg tartós kapcsolat esetén.

Meg hogy ettől még szeret a pasim, csak a csókolózást nem bírja, és valóban boldog nélküle. Ám arra is figyelmeztetett, hogy egyesek soha nem kedvelik meg a csókot, és minél jobban rájuk akarja erőltetni az ember, annál rosszabb lesz. Vagyis őt így kell elfogadni. A kérdés az, hogy nekem ez megfelel-e...

Nem, doki, nem felel meg - de mi mást csinálhatnék, ha szerelmes vagyok? Nagyon szerettem a fickót, nem akartam lemondani róla. Úgy hittem - a szerelem mindent legyőz alapon -, hogy hősiesen le tudok mondani a csókolózásról. Le is tudtam, bár pokolian fájt. Ám az volt a baj, hogy mellette sok minden másról is le kellett mondanom. Később egyéb problémák is jöttek, így - főként ezek miatt - évekkel később szakítottunk.

Csak akkor éreztem, milyen fontos nekem a csók, és mennyire hiányzott, mikor összejöttem a mostani kedvesemmel. Ő imád csókcsatázni. Úgy éreztem magam, mint aki harminc év után kijött a sittről, és megízlelte a szabadságot. Csodálatos volt. Kell a csók. Persze van, akiknél enélkül is működhet a párkapcsolat.

Egyesek esküdni mernek rá, hogy csók nélkül is boldog és kiegyensúlyozott a szerelmük, ha sikerül mással kompenzálni a hiányát. Én azonban nem akarom többé nélkülözni. Szerintem, ha valakit őszintén, szívből szeretünk, akkor szeretünk vele csókolózni is. Az én világomban a csók az egészséges kapcsolat része. Szerencsére nemcsak én vallom ezt, hanem a párom is.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?