A párkapcsolat nem egy börtön! Miért kéne előtte "kiélni magad"?

A barátaink, Vali és Krisztián szakítottak. Az egyetem első éve óta jártak, meghitt, szeretetteljes kapcsolatban éltek, de úgy érezték, nem maradhatnak örökké együtt, anélkül, hogy előbb kiélnék magukat.

Nem tudom, hogy jól döntöttek-e, de azt látom, hogy mindkettejüknek nagyon fáj az elválás. Valamiért azt gondolják, ennek most "így kell lennie", de szinte biztos vagyok benne: meg fogják bánni, hogy olyasmi miatt mentek szét, ami talán nem is valós belső igényből fakadt, hanem egy hülye trend nyomásából.

"Éld ki magad!"

Igen, tudod, van ez a dolog, amit minden második barátod emlegetni fog, amikor felmerül, hogy hosszú kapcsolatban vagy, esetleg épp hivatalosan is el akarsz köteleződni. Ez alatt néhányan azt értik, hogy sok országot jártak be - lehetőleg egyedül -, vagy belevágtak több nagy, légből kapott ötlet megvalósításába, mit sem törődve a kockázatokkal. A legtöbben viszont azt számolják, hány emberrel bújtak már ágyba, vagy hány bár padlójáról vonszolták haza őket a szintén részeg haverok.

Vajon tényleg csak erről szólhat az élet? A könnyelműségről, a felelősségvállalás hiányáról, esetleg az önzésről? Nem azt mondom, hogy ezzel gond van. Az utazgatás, a bulizás, a pasizás/csajozás mind egy boldog élet része lehet - a megfelelő időben. Viszont nincs feltétlenül szükségünk minderre. Nem mind ugyanarra vágyunk: van, aki számára a sok alkalmi ismeretség az értékesebb, és van, akinek egy biztonságos, stabil kapcsolat szerez örömet.

Nyugodtan ki lehet hagyni ezt-azt az élet étlapjáról, és még úgy is bőven jóllakhatunk. Miért kéne egyszerre akarnunk mindent? Hiszen ez lehetetlen. Lehetünk valaha is boldogok, ha kényszeresen erre vágyunk?

Forrás: Shutterstock

Egyvalamit biztosan tudok: nem szerencsés, ha csak egy kapcsolaton keresztül tudod definiálni magad, és nem ismered a saját személyiséged. Ez könnyen előfordulhat azokkal, akik sosem voltak egyedül, állandóan kapcsolatban éltek, akik számára mindig csak a "mi" létezett, sohasem az "én". Ők talán nem is tudják, kik ők valójában és mire vágynak az életben. Ám úgy gondolom, egy kapcsolaton belül is épp ilyen könnyen kialakíthatod a saját személyiséged és a saját céljaidat.

Ha úgy érzed, megtaláltad a társad, felesleges eldobnod egy olyan életért, amiről azt sem tudod, valójában vágysz-e rá. Ma már mindenki kényszeresen próbálja magát kiélni szingliként, annak ellenére, hogy az élet nem áll meg egy kapcsolatban, sőt, egy házasságban sem. Egy csomó dolgot véghez vihettek együtt vagy egymás mellett is.

Ott van például egy szerzőtársam, aki "férjes asszony létére" rendszeresen körbeutazza Amerikát, és blogot is vezet róla (Amerikai Lélek https://www.facebook.com/AmerikaiLelek/). Na, róla pont nem az jut eszembe, hogy unalmas kapcsolata vagy unalmas élete lenne.

Szerintem egy kapcsolatban kifejezetten az az egyik cél, hogy megtaláld benne önmagad. A tökéletes partner pedig támogatni is fog ebben. Folytathatod a hobbidat, megvalósíthatod az álmaidat, a kisebb-nagyobb terveidet. Nyugodtan "kiélheted magad", ehhez nem kell lemondanotok egymásról.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?