Kutat a telefonodban? A féltékenységhez is két ember kell!

Az, hogy kutat a telefonodban, még nem jelenti, hogy betegesen féltékeny. Mi a felelősséged abban, ha átkutatja a beszélgetéseidet?

Gyerekkorunk óta tudjuk, hogy tilos felbontani más leveleit. Aztán az idő eljárt a postagalambok felett, és ma már mindenki e-mailben, sms-ben vagy chat üzenetekkel kommunikál. Ami viszont változatlan maradt, hogy egymás üzeneteit továbbra sem illik elolvasni. Mégis rendre megsértjük a levéltitok fogalmát - és ezzel együtt egymás privát szféráját is.

Amikor erről beszélünk, természetesen 100 emberből 100 bőszen bólogat és esküdözik, hogy ő aztán még soha nem nézett bele egyszer sem a párja telefonjába. Sőt, kifejezetten elítéli azt, aki ilyet tesz. A vicces pedig az, hogy a legtöbb párkapcsolati csetepaté és balhé cunami mégiscsak azzal kezdődik, hogy: "és akkor belenéztem a telefonjába".

Most akkor hogy is van ez?

Szögezzük le, nem szép dolog más levéltitkát megsérteni, viszont az sem illendő, hogy egyedül a kutakodó nyakába varrsz minden felelősséget! Hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha valaki már odáig merészkedik, hogy titokban átkutatja a kedvese telefonját, az csak a jéghegy csúcsa. A mélyben pedig súlyos párkapcsolati problémák húzódnak meg.

Ha viszont problémáitok vannak, azt nem intézheted el annyival, hogy betegesen féltékenynek könyveled el a kedvesedet. Méghozzá azért, mert akár tetszik, akár nem, bizony mindketten felelősek vagytok a kapcsolatotokért, nem igaz?

Ha már az őrületbe kerget az ellenőrizgetésével, legyél Micimackó!

Szinte látom magam előtt, hogy sokan felcsattannak: "De én tényleg nem tehetek róla, semmi okot nem adok rá, mégis őrülten féltékeny, ki akar sajátítani magának. Tiszta nemnormális! Már boldog szülinapot sem kívánhatok másnak, mert abból is balhé van."

Természetesen haragudhatunk a féltékenységre és ezzel a másik félre is. Azonban az borítékoltan rossz megoldás, ha rázúdítjuk szerencsétlenre minden dühünket, és magára hagyjuk a társunkat a szenvedésben.

Forrás: Shutterstock

Érdemes lecsillapodni és Micimackó módjára gondolkodni egy kicsit:

  • Tényleg irracionálisak a párom félelmei?
  • Nincs rá semmi oka, vagy csak szerintem nincs rá oka?
  • Honnan fakad a párom bizalmatlansága?
  • Miért hiszi azt, hogy nem szeretem eléggé?
  • Miért fél tőle, hogy megcsalom?
  • Miért hiszi azt, hogy el fog veszíteni engem?
  • Milyen érzés lehet nap mint nap ezekkel a félelmekkel együtt élni?
  • Mit tehetek azért, hogy meg tudjon bízni bennem?
  • Tudom-e vállalni átmenetileg vagy akár végérvényesen azt, ami őt megnyugtatná?

Előbb neked kell változnod, hogy ő is változni tudjon! (by Coelho Vanda Dörök)

Ha úgy érzed, hogy nem ér meg ennyi energiabefektetést a kapcsolat, akkor a tisztes eljárás a szakítás lesz. Minek rabolni valakinek az idejét, akivel nem is gondolod komolyan? Az rendkívül kegyetlen, és talán még szörnyűbb bűntett, mint titkokat kikutatni.

Ha viszont vállalod a nehézségeket, mert tényleg szereted őt, akkor tedd a szívedre a kezed, és keresd meg a saját hibáidat! Tudom, kicsit fura, hogy ő a "hülye", és mégis magadban kell keresni a hibákat, de gondolj bele! Ha egy cserepes virágot túl sötét helyre teszel a lakásban, és nem vagy hajlandó beismerni, hogy rossz helyen van, akkor el fog hervadni. Ha felismered a hibádat, és naposabb helyet választasz neki, akkor egészséges növény lesz.

Úgyanígy, egy kapcsolatban is előbb nekünk kell változni ahhoz, hogy a másik elég teret kaphasson a fejlődéshez. És ezek a hibák sokszor csak apróságok. Nem ritkán olyan semmiségnek tűnnek, hogy észre sem vesszük őket, a másikra viszont pusztító erővel hatnak.

Például:

  • Megfelelően támogatod őt az önbizalmában?
  • Hagyod, hogy legyenek saját sikerélményei?
  • Dicsérgeted úgy, mint másokat?
  • Ha társaságban vagytok, képes vagy gesztusokkal is kinyilvánítani, hogy ő a párod és meg vagy elégedve vele?
  • Fogod a kezét, ha ez jólesik neki, és nem vigyorogsz zavartan a pultos srácra/csajra?
  • Nem fordulsz meg minden formás szoknya vagy atlétatrikó után?
  • Nem hasonlítgatod túl sokat másokhoz?

Ahol a part szakad...

Nem túl gyakran, de előfordulnak olyan esetek, amikor minden közös erőfeszítés kudarcba fullad. Sajnos van olyan, hogy valóban semmi okot nem adsz a féltékenységre, és a másik fél gyakorlatilag a saját belső félelmeit projektálja rád. Ilyenkor pláne tilos idiótának titulálni a másikat! Segítséget kell kérni, és nem a legjobb barátnődtől vagy haverodtól, hanem pszichológus szakembertől.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?