Mé' vagy szingli - avagy hogy lehet, hogy MÉG MINDIG nincs senkid?

Van egy-két régi ismerősöm, akik időről időre rám írnak a semmiből, hogy érdeklődjenek a munkámról, az egészségemről és arról, hogy van-e valakim.

Eleinte naivan elmeséltem, hogy az egészségem tök rendben, egy szép helyen lakom, olyan munkám van, amit szeretek. De mintha ezek a válaszok senkit sem érdekeltek volna, azonnal átnyargaltunk a következő kérdéskörre: van-e pasim?

És ha nem tudtam erre azt válaszolni, hogy "Igen, 126.584 hónapja élek agyhasító boldogságban a Tibivel, aki mellett akkor is csupa aranysugaras napfény az ébredés, ha épp éjszaka kelek fel", nos, akkor kiestem a boldog emberek sorából, és kezdetét vette az össznépi értetlenkedés - mintha az lenne a boldogság kizárólagos fokmérője, hogy van-e pasim vagy nincs.

"Hogy lehet, hogy MÉG MINDIG nincs senkid?"

Kérdezi, hiszen szerinte túlságosan régóta van ez így, ezért úgy dönt: felhívja a figyelmem, ha esetleg én nem vettem volna észre. "És hogy lehet, hogy nem találtál még magadnak párt? Hát olyan jó csaj vagy! Én nem is tudom, mit csinálnék a helyedben,Robi óta sokkal boldogabb vagyok, szörnyű lehet neked." Erre a kérdésre valójában nem lehet mit válaszolni, hiszen az élet nem csak fekete és fehér - ezt nyilván te is tudnád, ha nem lennél oly sötét...

Meséljek részleteket, hogy megértsd?

Meséljek arról a srácról, akivel 10 éve kerülgetjük egymást, de sosem mert belevágni valami komolyabba néhány kósza dugásnál? Meséljek arról a pasiról, aki egy szar kapcsolatban él, és egyértelműen imád, de sosem mert kilépni a saját árnyékából, ezért a boldogtalanság posványában ragadva vergődik? Vagy arról, aki csak szétcsapva meri bevallani, hogy még mindig gondol rám, tiszta állapotában pedig elnyomja az érzést...?

Ezeket a történeteket nem lehet elmesélni. Helyette esetleg magyarázkodhatnék, hogy valóban nem érdemlem meg az egyedüllétet - hiszen nem vagyok sem borzasztóan ronda, sem érzelmileg sérült, sem egy korlátolt véglény, akinek csak a szépségszalonig bootol a GP"ESZE"... De őszintén szólva egyiket sem teszem, mert az az egyetlen gondolat a fejemben, hogy miért érdekel ez téged, és legfőképpen: mi közöd van hozzá?

Forrás: Shutterstock

A pasik farokméregetnek, a csajok pasiméregetnek?

Arra a következtetésre jutottam, hogy azok a nők kíváncsiskodnak más nő ismerőseik kapcsolati státusza iránt, akik riválist látnak a szóban forgó személyben és/vagy súlyos önbizalomhiányban szenvednek. Fogást keresnek a másikon, hogy azt mondhassák maguknak: "Na, neki nincs kapcsolata, ebből is látszik, hogy én jobb nő vagyok nála."

Mondhatnám, hogy ez nem igaz, és hogy a "jónőség" mértékegysége nem a pasik számában keresendő, de ez valójában nézőpont kérdése. Ha te attól érzed magad értékes csajnak, hogy mindig van melletted egy pasas, hát lelked rajta. Én viszont akkor érzem jól magam, ha olyan pasit választok, aki mellett nincs szükségem ilyesfajta kicsinyes visszaigazolásokra önmagammal kapcsolatban - és nem érem be kevesebbel.

Tudd, hogy amit csinálsz, az alávaló és gyáva!

Szándékosan taposol más emberek tyúkszemén, és közben úgy teszel, mintha erről fogalmad sem lenne - pusztán "barátnői érdeklődésről" lenne szó. Kidomborítod a másiknak azt a hiányosságát, amivel szemben bedobhatod a jolly jokert, hogy neked bezzeg az működik.

Faszán feltöltöd az önbizalomraktárad (egy rövid időre), de azzal nem törődsz, hogy ezzel valaki mástól veszel el. Nem érdekel, hogy a másik fél utána azon fog gondolkodni, hogy vajon neki miért nincs valakije? És hogy vajon tényleg olyan rossz parti, hogy ez már a félig idegen ismerőseinek is feltűnik?

Sokáig azok közé tartoztam, akik összeroskadtak egy ilyen faggatózó ismerős lepcselése után. És sok önmagamba fektetett idő kellett ahhoz, hogy már ne érdekeljen és ne zavarjon ez az egész. Pedig nagyon tudott idegesíteni, és nagyon bántott. De miután rádöbbentem, hogy ez sokkal kevésbé szól rólam, mint a másikról, sikerült helyére tenni a szituációt. Azóta pedig kifejezetten jókat mosolygok az ilyen üzeneteken - mert én már átlátok a szitádon, de vajon te is átlátsz saját magadon?

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?