Naturalizmus: életmód, vagy öncélú magamutogatás?

Állítólag már gyerekkorban kialakulhat a hozzáállás a meztelenkedéshez. Attól függ, hogy kit milyen behatások érnek. Van, akit szigorúan korlátoznak, így a naturizmusban találhatja meg a szabadságot, míg mások alapból a meztelenkedésre nyitottabb családban nevelkedtek, és megszokták.

Emlékszem arra, hogy még óvodás voltam, amikor strandoltunk anyuval. A Gellértben volt külön női napozóterasz, de valamiért már ott sem kívántam ledobni magamról a textilt. Nem érzem kényelmetlennek a vizesen rám tapadó hideg fürdőruhát sem - a meztelenül strandolást viszont annál inkább. Anyukámék azóta is rendszeresen járnak naturista kempingbe, programokra.

A naturizmus tagjai ma is önálló, külön szubkultúrát képviselnek. Nem új keletű dolog ez, hiszen már az ókori görögök vagy rómaiak is meztelenül jártak a közfürdőkbe - feltételezem, hogy a ruhátlanságot a keresztény erkölcs elterjesztése állította meg Európa-szerte.

Amikor a naturizmus előnyeiről kérdeztem, meglepő módon nem csak azt a választ kaptam, hogy fürdőruha nélkül kényelmesebb a strandolás. Az ilyen helyeken sokkal jobban odafigyelnek az emberek a higiéniára - például kötelező a nagyméretű strandtörölköző, sehova nem lehet csak úgy pucér seggel leülni. A ruhátlan ember olyan, amilyennek teremtetett, így sokkal közelebb érezheti magát a természethez.

A naturista területen nincs szemetelés sem, mint egy hagyományos, bikinis strandon. Ráadásul az ember egy befogadó és elfogadó közösség tagjának érezheti magát, ahol mindenki segítőkész és kedves a másikkal. Bárhogy is nézel ki, büszkén viselheted a tested, nem számít a bőrszín, a kor, vagy éppen a túlsúly - hiszen a ruhátlanság egy csapattá kovácsol mindenkit. Ez talán a szabadság egyik formája is!

Forrás: Shutterstock

A nem megfelelően viselkedő személyek azonnal kitiltásra kerülnek mind a területről, mind a közösségből. De állítólag ez nem túl gyakori, hiszen maga a meztelenkedés nem jár együtt az erkölcsök hanyatlásával, vagy ne adj Isten perverzkedéssel, kukkolással. Ebben van logika, hiszen a csábítás eszköze is inkább a falatnyi szexi ruha, mintsem a teljes meztelenség. (Szerintem inkább csömört kap az ember a sok pucér testtől.) Ezen kívül fotózni, szelfizni is tilos, így csekély rá az esély, hogy az ember az interneten lássa viszont a meztelen hátsóját.

Nagyon jó érvek ezek, mégsem tudom elképzelni, hogy mit kezdenék magammal meztelenül egy ilyen helyen. Persze azon kívül, hogy lehet, akaratlanul is a többi embert lesném a napszemüveg mögül (és akkor kidobnának). Nem azért, mert perverz kukkoló vagyok, de az emberi test rendkívül változatos formákban jelenik meg, és amúgy roppantul érdekes. Annak, aki szeret rajzolni, méginkább.

Igazából nincsenek ellenérveim, hogy miért ne nudizzon valaki, mint ahogyan a fürdőruhás strand mellett sem tudok kiállni azon kívül, hogy nekem ott jobb. Minden elismerésem azoknak, akiket nem feszélyez a nyilvános meztelenkedés - mert engem nagyon!

Semmi kedvem pucér seggel pókerezni, törölközőn ülve hat másik emberrel, mert én elég szabadnak érzem magam ruhában is. Na, meg persze érdekel a divat, szeretem a ruhákat, így nem csoda, hogy van vagy öt-hat bikinim és fürdőruhám is! Persze ezeknek az árát megspórolhattam volna, ha naturista lennék...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?