Egy nőcsábász pasi megváltozik az "igazi" kedvéért?

Nekünk, nőknek, ugyanaz a gyengénk, ami az erősségünk is: imádjuk a kihívásokat. Legyen az folt a kedvenc blúzunkon, egy nehéz munkahelyi feladat, lefutásra váró kilométerek - vagy épp egy megszelídítésre váró pasi...

Mindenképp meg akarjuk ugrani az akadályt. Minél nehezebb, annál inkább. Ezért mindig akad egy eltökélt leányzó, aki hisz annyira a szerelemben - vagy a saját képességeiben -, hogy elhatározza: ő bizony megmássza a párkapcsolatok Everestjét, és magához köt egy híres Don Juant.

Alany persze bőven akad a nemes feladathoz. A világ tele van olyan pasikkal, akik lenyűgözően vonzóak, humorosak, intelligensek - csak épp a "szemük sem áll jól". Sorban hódítják meg a gyanútlan vagy kevésbé gyanútlan csajokat, hogy aztán valamelyik sablonos szakító szöveggel ("túl jó vagy hozzám", "azt hittem, képes vagyok megállapodni, de mégsem" stb.) elköszönjenek tőlük. Mert sajnos őket is csak a kihívások éltetik. Igazán nem tehetnek róla, hogy a meghódítandó terület mindig egy másik bugyi alatt rejtőzik...

Ha az ember lánya elmúlt 16 éves, általában kapásból felismeri, hogy nőfaló egyeddel van dolga, ez viszont még nem jelenti azt, hogy automatikusan menekül is. A hipermagabiztos csajok úgy hiszik: az előző barátnők egyszerűen nem voltak elég jók ahhoz, hogy hosszú távra lenyűgözzék, majd betörjék a fantasztikus "hímet". Pedig, ha egy férfi mindent megkap, akkor nem vágyik másra - szóval, majd ők megmutatják a tutit! A nőcsábász szelídítők másik csoportját általában az idealisták alkotják. Ők annyira hisznek a szerelemben és a jóságban, hogy úgy gondolják, tiszta odaadásuknak idővel meglesz az eredménye, és a másik ezt halálig tartó hűséggel fogja meghálálni.

Forrás: Shutterstock

Pedig a férfi már számtalan - hasonlóan lelkes - próbálkozót megevett reggelire... Ennek ellenére értékeli az áldozatot, sőt, él is vele, és közben talán maga is bízik abban, hogy idővel egy nyugodt, kiegyensúlyozott kapcsolatban találja meg a boldogságot. De vajon képes rá? Nos, ez az, amiről még a szűk baráti körömben is megoszlanak a vélemények. Az egyik csaj, Ancsa, ugyanis épp egy ilyen nőcsábászba szeretett bele, és most megy a vita, hogy vajon érdemes-e érzelmeket és energiát áldozni a pasira. Az én véleményemet is megkérdezte, de nem igazán tudok állást foglalni a kérdésben...

Mert ismerek olyan Casanovát, aki látszólag lecsillapodva, sármos családapaként és férjként éli az életét, de titkos viszonyokkal teszi izgalmassá a hétköznapjait. Azt mondja, ő "vadász", nem tud megváltozni - de okosan csinálja, így szerinte nem árt senkinek. Viszont olyat is tudok, aki viharos múltja során kitombolta magát, és most boldogan kísérgeti bevásárolni a feleségét és a három éves gyereküket.

Szóval, én alapvetően arra szavaznék, hogy idővel igenis megváltozhat az a férfi is, aki korábban három havonta másba volt "szerelmes". A barátnőim szerint azonban a kisgyerekes ismerősöm sztorija még nem bizonyíték, mert csak néhány éve házasodott meg. Majd ha jön a megszokás, előbújik a régi énje - mondják. Higgyem el, a kutyából nem lesz szalonna!

Hát, nem tudom. Szép dolog az óvatosság - de gyanakvóan, szkeptikusan és kiábrándultan élni a világban? Az azért lehangoló lehet. A nők között is van olyan, aki korábban úgy cserélgette a pasikat, mint más a körömlakkját, most pedig megfontolt és tisztes családanya. Miért ne mehetne át hasonló változáson egy férfi?

Nem tudom, mit mondjak Ancsának, úgyhogy azt gondoltam, a segítségeteket kérem. Mit gondoltok: képes megváltozni egy megrögzött nőcsábász az "igazi" kedvéért, vagy örökre hűtlen marad?

Fotó: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

 Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?