Férfivélemény: Most kell élni, szeretni és jelen lenni!

Az egyik legnagyobb tévedésünk, hogy azt hisszük, van még időnk. Van még időnk élni, szeretni, jelen lenni. Majd ha a fontos dolgokat elintéztük. A halandóságunk teszi (tenné) olyan értékessé az életünket.

Hiszen tudjuk, hogy csak korlátozott idő áll a rendelkezésünkre, és ezalatt kell mindent megélnünk, megtapasztalnunk, jobb esetben boldognak lennünk. A hétköznapokban érezzük is, hogy mindenre kevés időnk van. Minél idősebbek vagyunk, annál több felelősség zúdul a nyakunkba. Egyszerre több feladattal is foglalkozunk, egyikből a másikba kapunk, miközben már a következő projektet tervezzük. El kell végezni a munkahelyi tendőket - sok esetben párhuzamosan többfélét -, menni kell a gyerekért, be kell vásárolni, be kell fizetni a számlákat, és ma még mindenképpen meg kell írni egy e-mailt is. Kell, kell, kell.

Amikor pedig van egy kis szabadidőnk, akkor fel akarunk lélegezni és azzal foglalkozni, amivel valóban szeretnénk. Viszont ez a hasznos idő is könnyen kifolyhat a kezünkből - és ezzel teljesen haszontalanná válhat. Elterülünk a kanapén, és nyomkodni kezdjük a telefonunkat, elveszünk a közösségi oldalak érdekes, vicces videói között, chatelünk a barátainkkal vagy megnézünk egy részt a kedvenc sorozatunkból. Végre nem kell rohanni, és nem is akarunk semmit magunkra kényszeríteni.

Ez az idő az, amikor a párunkkal is foglalkozni tudunk. Vagy legalábbis tudnánk. De ő minden nap velünk van. "Nem lehet abból baj, ha kicsit még mással törődöm, kicsit hosszabbra nyújtom az énidőt. Hiszen ő még úgyis sokáig itt lesz mellettem, rengeteg időnk van még egymással lenni, összebújni, nevetni" - gondoljuk. Ami egyébként igaz is, ha elég energiát ölünk a kapcsolatunkba. De pont ez a "van még időnk" hozzáállás gondoskodik arról, hogy ez az állítás ne lehessen igaz. Belekényelmesedünk ebbe a hitünkbe, hozzászokunk, hogy tologatjuk a közös perceket, az aktívan együtt töltött pillanatokat.

Forrás: Shutterstock

Általános rutinná válik, hogy ezt vegyük alapnak:

"Mi baj lehet abból, ha a héten még harmadszor is elmegyek a haverokkal bandázni? Egy csomó időnk lesz még egymásra!"

"Miért gond, ha ezt a délutánt is végig X-boxoztam? Most erre vágytam."

"Úgyis folyton együtt vagyunk, miért ne beszélhetném meg vacsora közben a csajokkal, hogy mi a helyzet Évi új pasijával?"

"Tök fáradt vagyok ma is. Engedjük el ezt a szex kérdést! Nem tragédia, ha néha kimarad egy hónap..."

Az, hogy egymás mellett vagytok, még nem jelenti azt, hogy valóban együtt is vagytok. Akkor töltötök együtt igazán hasznos időt, ha sikerül kapcsolódnotok. Amikor csak egymásra figyeltek. Például egy mély beszélgetésnél, szex közben, vagy amikor csak összebújtok, és feltöltődtök kicsit a másik közelségétől, jelenlététől.

Ez egy öngerjesztő folyamat, hiszen arra figyelsz oda, ami fontos számodra, és amire nem figyelsz, az egyre kevésbé lesz fontos. Ha beleszürkültetek a kapcsolatba, ha eltávolodtatok, és a "majd foglalkozom veled"-ből már a "jólvanezígy" állapotba kerültetek, akkor sokkal több erőfeszítés lesz innen visszatérni. Ha egyáltalán még vissza akartok.

Az időnk és a figyelmünk elherdálása lassan, csendben öli meg a kapcsolatokat. Ne akkor ébredj rá hirtelen, hogy a közös időtök mégsem végtelen, amikor már egyedül találod magad! Ha szeretsz valakit, akkor minden nap jusson eszedbe, milyen értékes az, hogy ő ott van neked - és ezt tudasd vele is!

 

Fotó: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

 Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?