Nem a szerelemtől teszem függővé a boldogságomat!

Tette ezt harminc éves tapasztalattal a háta mögött, melyeket rövid távú kapcsolatokból, egyéjszakás kalandokból szerzett, mert a házassága tönkrement, és rég elvált. Azóta persze nem próbálkozott egy újabbal, főleg, hogy rájött, számára ez a tökéletes életforma: élvezni minden pillanatot, elköteleződés nélkül.

A férfi nem agyalt tovább a történteken, a lány viszont annál többet, mert még mindig úgy gondolta: egy párkapcsolat nem alapfeltétele annak, hogy boldog legyen. Hiszen ha a saját életében nem találja meg azokat az örömforrásokat, amelyek jó érzéssel töltik el, akkor nem egy pasi lesz az, aki az űrt kitölti. Akinek egy férfi a boldogság záloga, az egész egyszerűen kapcsolatfüggő, és abban hisz, hogy házasságkötéskor két fél és nem két egész találkozik. Ez a tévhit nem lehet az alapja egy kiegyensúlyozott, harmonikus párkapcsolatnak.

Ha örömünket leljük a szürke hétköznapokban, a negyven négyzetméteres lakásunkban, a kis autónkban, a munkánkban, abban, hogy este feltehetünk egy arcpakolást vagy meghallgathatunk egy kellemes zeneszámot, akkor jó úton haladunk. Ha észrevesszük, hogy a családunk mindig ott van és támogat bennünket, hogy jókat nevetünk a barátainkkal, szintén.

Ezek hiányát egyetlen partner sem pótolhatja. Nem lehet az előző lépcsőfokokat átugrani, és majd csak egy pasival boldognak lenni. Képtelenség. Ezzel persze sokan nem akarnak foglalkozni. Azt hiszik, egy férfi, egy párkapcsolat gyógyír minden bajra. De gondoljuk csak át: hogyan tudnánk száz százalékot beleadni a szerelembe, ha elégedetlenek, szomorúak vagyunk az életünk más területein? Sehogyan!

Szóval, ha ragyogó arccal szeretnénk bevonzani azt a partnert, aki megédesíti a mindennapjainkat, és akivel a jó még jobb lehet, akkor vegyük észre azokat az örömforrásokat, melyek körülvesznek minket! Ne felejtsük el soha: ha önmagunkba fektetünk időt, figyelmet, energiát, az mindig megtérül!

Nyitókép: Shutterstock