házasság kibeszélő megcsalás változás feleség frigid szenvedély életunt Bali Edina Zsanna
Pár hete egy barátom felhívott és azt mondta: "Figyelj, beszélnünk kell!". Mivel a hangjában volt valami furcsa, kicsit aggódva indultam a kávézóba. Mostanában annyi haverom mesélt ilyen-olyan betegségről, hogy attól tartottam, ő is beteg.

Tőlünk szokatlan módon, feszengve ittunk két -két kávét. Én aggódva vártam, hogy beavasson a bajába, ő ehelyett mindenféléről beszélt. Amikor megkérdezte, hogy iszunk-e még egyet, kicsit ingerülten kérdeztem vissza: "Nem akarod inkább elmondani miért vagyunk itt? Beteg vagy? Mi a baj?"

- Hát baj az van - mondta és elvörösödött. Majd a kezemre tette a kezét. Elrántottam a kezem, ki látott már ilyet, két pasi nyilvános helyen egymás kezét fogja. Persze ettől még inkább aggódtam, csak nem halálos beteg? Aztán megtudtam, hogy miattam vagyunk ott.

Kiderült, hogy a feleségem épp abból a szállodából libbent ki a legnagyobb boldogságban egy férfival, ahol a barátom tréninget tartott. "Félreérthetetlen volt a helyzet" – mondta. "Ne haragudj, sokat gondolkodtam rajta, de muszáj volt elmondanom. Tudod miért? Egy savanyú, kiállhatatlan nőnek mutatja magát melletted, miközben csak úgy röpült azzal a bájgúnárral. Muszáj megtudnod, hogy megcsal, erre jutottam végül."

Azt sem tudom, mit válaszoltam neki. Talán egyszerűen csak otthagytam. Valahol éreztem, hogy valószínűleg igazat mond. Fogalmam sem volt, hogy mit csináljak. Álljak a feleségem elé, kérdezzem meg egyszerűen, hülyét csináljak magamból, nyomoztassak utána, vagy mi legyen. Tíz éve vagyunk házasok. Tíz éve tartom tiszteletben, hogy szinte egyáltalán nem érdekli a szex. Csak épp annyira, hogy valahogy eldöcögjünk ezen a téren.

Mert amúgy minden rendben. Van egy csodás kislányunk, jól élünk. Elfogadtam, hogy ő ilyen, hogy az életünk így nem tökéletes, de ez nem egy elviselhetetlen áldozat mindazért, amit megteremtettünk.

Megbeszéltem magammal, hogy a házasságunk akkor is megéri, ha az ő részéről nincs benne szenvedély. Hálás voltam azért a havi egy-két alkalomért, amikor mégis hajlandó volt lefeküdni velem. Persze többször próbálkoztam, de tudtam, hogy nem kényszeríthetem. Szerettem a feleségem.

Forrás: Shutterstock

És most itt van ez, amit megtudtam. Lehet, hogy ez az egész érdektelenség csak nekem szólt? Hogy miközben itthon csak épp pislákolt valami, mással, máshol lobogott a tűz? Nem, ezt mégsem akarom elhinni. Az én tisztességes, komoly feleségem -aki általában azzal szerelt le, amikor mégis csak megpróbáltam valamit kicsiholni, hogy nagyon szeret, legyen ez elég - biztosan nem hentereg valaki ágyában. Nem lehet tíz évig így játszani.

Vagy beleszeretett valakibe, és belém soha nem volt szerelmes? Csak járkáltam fel-alá. Őrlődtem, kérdéseket tettem fel magamnak, és még az is eszembe jutott, hogy az egészet a barátom találta ki, aki valami miatt soha nem csípte őt.

Bizonyosságot akartam. Nem tudtam várakozni, reménykedni, hogy mégsem igaz. Nem tudtam úgy tenni sem, mintha az a beszélgetés nem történt volna meg. Tudtam, hogy aznap este későn jön. Elmentem a lányomért az iskolába, megvártam, míg elalszik, aztán csak ültem, megsemmisülve. Készültem valamire, amiről persze fogalmam sem volt, hogy merre viszi az életünket, de a lelkem mélyén tudtam, hogy ettől a naptól minden meg fog változni.

Megjött. Kérdeztem. Sokáig hallgatott, de aztán nem tagadta. Azt mondta, két hónapja tart, és hogy engem sajnál, de szüksége volt rá, hogy végre megismerje önmagát. Hogy felfedezze magában a szenvedélyt. Hiszen én megvoltam anélkül is, nem vett el tőlem semmit. Hogy csak két hónapja érzi, hogy mit jelent élni.

Engem most is szeret, de soha nem gondolta volna, hogy az a nő ott lakik benne. Az a másik férfi egy pillanat alatt hódította meg, de higgyem el, azt a férfit nem is szereti. Hiszen én vagyok a gyereke apja, és én vagyok az, aki mindig jó hozzá. De neki szüksége van arra a másik nőre is. Értsem meg.

Nem akartam bántani, inkább eljöttem otthonról. Félelmet kelt bennem, hogy mennyire akarom azt a nőt, akit akkor este láttam. Azt a nőt akarom. Tíz évet éltem egy másikkal. Egy másikkal, akit most gyűlölök...

Zoltán történetét Bali Edina Zsanna jegyezte le

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.