Beleőrülök ebbe a szerelembe, hát nem veszed észre?

Rezeg a telefonom, a nevedet jelzi. Tudom, hol vagy, merre jársz, hanyadik sör csúszott már le. Forr a vérem, és harcra kész vagyok, csináljuk akkor!

Azt hiszed, a startvonalnál állunk, de már rég előtted járok. Szívod a vérem, szívnám a nyakad. Azt hiszed, be kell jelentkezned, hogy tudjam, hol vagy épp. Pedig folyamatosan nézlek és figyellek - mi másra lenne jó az ismerősök a közelben lehetőség? Azt írod, épp van valakid. Azt hiszed, nem tudom? Minden fotód alatt ott vicsorít a fejembe a like-ja. Nem vezetsz meg, tudok mindent. Látom az összes képed Instagramon, látom, milyen picsák fotóit kedvelgeted. De ez az egy... Dühtől fulladozva köpöm ki a nevét.

Félrehúz a metró, az emberek dülöngélnek, de én maradok a helyemen. A féltékenység erősebben húz a földhöz, mint a gravitáció. Aki velem szemben ül, hasonlít arra a csajra - fél perc alatt ki tudnám tépni az összes haját. A józan ész határán túl vagyok, az őrület vonalát súrolom - és kaján vigyorral lépem át, én, a rossz, nagyon rossz lány.

Lehetne szád a számon, ruhád a szobám padlóján. Helyette ajkad az ő testén, kedves szavaid az én telefonomban. Ha látlak, rosszul vagyok tőled, ha távol vagy, részegen ordítom a neved a Margit-sziget közepén. Miért bámul minden ember? Nem értik, hogy nyelved tánca a mennyország, kezed simítása más lányok hajában a pokol?

Mindről tudok, el sem kell mesélned. Mindent megtalálok, csak jól kell kutatnom. Ha nem alszol édesdeden a lakásodban, arról is tudok, és ölni tudnék. Mit képzelsz te magadról, hogy ezt csinálod?

Forrás: Shutterstock

Követem az ismerőseid folyamatos növekedését. Milyen érdekes, hogy mindegyik lány! Mindet megdugtad a Szigeten? És milyen ártatlan arcú mind - te vagy az egyetlen, aki belőlem is kihozza a sötét oldalamat. Még csak most kezdtem el igazán élvezni ezt a részem.

Őrült sírás szakad ki belőlem, ahogy a következő bort bontom ki. Mégis ki vagy te, hogy mással szűröd össze a levet? Aztán kedveled egy képem, és mint a vaj, olvadok tőled. Gyere közelebb, hadd faljalak fel, alig vagy egy kilométernyire! Azt hiszed, véletlenül dolgozom itt? Ugyanabban az utcában, ahol laksz - nincsenek véletlenek, csak az őrület bennem.

Ülök a munkahelyemen, és könyörgök, hogy valaki mondja ki a neved. Akarom hallani, akarlak gyűlölni, ebéd közben ordítani veled, ha hozzám érsz, ordítani veled, ha elfordulsz, túlszeretni téged, majd otthagyni - büntetni azért, amit velem teszel.

A lakásod közelébe szervezek le egy randit, előtte sétálunk el andalogva, összebújva egy idegennel - miközben az ablakodon próbálok keresztüllátni. Hol vagy már megint? Mosolyogva nézem végig az utat, amin jársz, míg meg nem jön az eszed és rá nem jössz, hogy én vagyok a királynőd. Beleőrülök ebbe a szerelembe, hát nem veszed észre?

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?